Lefotózta a Mars-helikopter a saját landolási rendszeréből megmaradt törmeléket

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Az amerikai űrügynökség Ingenuity helikoptere a múlt héten megörökítette az őt és a Perseverance marsjárót a bolygóra szállító landolási rendszer maradványait a marsi felszínen – adta hírül tegnap este a NASA.

A Perseverance-t és az Ingenuityt a Marsra szállító kapszula hátuljának (bal lent) maradványai és a szuperszonikus ejtőernyő (jobb fent) a Mars-helikopter felvételénFotó: NASA/JPL-Caltech

Az Ingenuity április 19-én, 26. repülése során haladt át a marsjárót a világűrben és a landolási folyamat kezdetén védő kapszula hátsó részének (backshell) törmeléke és az ahhoz rögzített szuperszonikus ejtőernyő felett, és több színes felvételt készített, 8 méteres magasságból. A tavaly február 18-i landolásakor a Perseverance-t a kulcsfontosságú ejtőernyő 1500 kilométeres óránkénti sebességről néhány száz kilométer per órásra lassította le, miután az 12 kilométeres magasságban kinyílt, ahogy az a landolás közben rögzített szenzációs videón is látható.

A Perseverancet és az Ingenuityt Marsra szállító kapszula hátuljának (középen lent) maradványai és a szuperszonikus ejtőernyő (bal fent) a Mars-helikopter felvételénFotó: NASA/JPL-Caltech

A képek kezdeti elemzése arra utal az űrügynökség szerint, hogy a kapszula hátulsó részének védőbevonata érintetlen maradt a légköri ereszkedés során, mielőtt az 126 kilométeres óránkénti sebességgel a Marsba csapódott volna. Emellett a kapszulát az ejtőernyővel összekötő 80 szupererős kábel is látszólag átvészelte a landolást. A 21,5 méteres, eddigi legnagyobb Marsra küldött ejtőernyőnek csak egyharmada látható, és a felvételek tanúsága szerint a leszállás óta eltelt 14 hónap alatt már alaposan beborította a marsi por. A mérnökök a videófelvételekkel összhangban ennek ellenére meg tudták erősíteni, hogy valószínűleg nem szenvedett sérüléseket a szuperszonikus sebességű légáramlástól, miközben kinyílt.

„A NASA azért hosszabbította meg az Ingenuity küldetését, hogy ilyen úttörő repüléseket hajtson végre. Az Ingenuity minden egyes repülésével új kihívásokkal  néz szembe, és olyan perspektívát nyújt nekünk, amilyet egyetlen korábbi bolygókutató küldetés sem tudott. Ez a mostani felderítő repülés kiválóan bizonyítja a drónok hasznosságát a marskutatásban" – mondta Teddy Tzanetos, az Ingenuityt irányító csapat vezetője.

A Perseverancet és az Ingenuityt Marsra szállító kapszula hátuljának (bal oldalt) maradványai és a szuperszonikus ejtőernyő (jobb oldalt) a Mars-helikopter panorámafelvételénFotó: NASA/JPL-Caltech

Az űrügynökség a nagy felbontású felvételekből nyert információk segítségével, amelyek alapos elemzése heteket fog igénybe venni, tovább szeretné fejleszteni a leszállási rendszert, ami tavaly sikerrel teljesítette a légkörbe lépéstől a felszínre érkezésig 7 percig tartó marsi landolási folyamatot. Ez ugyanis szerintük elengedhetetlen a marsi mintavisszahozatal sikeréhez, ami további két szonda sikeres landolását igényli a Perseverance mellé a Jezero-kráterbe, a 2020-as évek végén.

„A Perseverance landolása volt a legjobban dokumentált a marskutatás történetében, a leszállóegységen elhelyezett kamerák mindent rögzítettek az ejtőernyő kinyílásától a landolásig. De az Ingenuity mostani képei más szemszögből készültek. Ha igazolják, hogy a rendszereink annyira megfelelően működtek, mint gondoljuk, vagy bármilyen plusz mérnöki információt adnak a mintavisszahozatalt majd elvégző szondák tervezéséhez, az fantasztikus lesz. Ha nem, akkor is lenyűgözőek és inspirálóak ezek a képek" – mondta Ian Clark, aki a NASA JPL kutatóintézetében a mintavisszahozatalt megvalósító szondák tervezésén dolgozik. 

A deltatorkolat szélén található üledékes rétegek a Perseverance 2022. április 11-i felvételénFotó: NASA/JPL-Caltech

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az eddig 27 repülést teljesítő Mars-helikopter az elmúlt hetekben felzárkózott a Perseverance marsjáróhoz, ami hamarosan megkezdi fő tudományos célpontjának, a Jezeróban található ősi deltatorkolatnak a vizsgálatát, amelyet 3,5-4 milliárd éve hagyott hátra a kráterbe ömlő Neretva Vallis. A kutatók szerint az ősi delta üledékes rétegeinek vizsgálata biztosítja a legjobb lehetőséget annak kiderítésére, hogy létezett-e valaha élet a Marson. A NASA szerint a közeljövőben az Ingenuity felderíti majd, hogy a marsjáró két kiszáradt patakmeder közül melyik utat válassza, hogy a deltatorkolat tetejére jusson, és nekiláthasson kőzeteinek tanulmányozásához.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: