Már csak néhány beállítás hiányzik és a James Webb minden eddiginél behatóbban kutathatja a világegyetemet

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az amerikai űrhivatal, a NASA április végén jelentette, hogy a valaha volt legdrágább és legprecízebb űrobszervatórium gyakorlatilag készen áll a valódi megfigyelésekre: a tavaly karácsonykor útjára indított James Webb optikai rendszereinek kalibrálása befejeződött. 

A nagyrészt az amerikai Northrop Grumman vállalat által épített, 2016-ban befejezett James Webb messze a legnagyobb tükörátmérővel rendelkező űrtávcső, amelyet az emberiség valaha pályára állított. A 6,5 méter átmérőjű, a Hubble-énál több mint 2,5-szer nagyobb tükör 18 egyéni elemből áll. Ezek a hatszögletű, berilliumból készült, arany borítású panelek egy hatalmas, 25 négyzetméteres területű főtükörként gyűjtik be a fényt, amit aztán egy segédtükörre fókuszálva a méréseket elvégző detektorokba juttatnak.

Az űrtávcsövön négy tudományos műszer kapott helyet: az Arizonai Egyetemen épített, látható fény és közeli infravörös tartományban (0,6–5 mikrométer) mérő NIRCam képalkotó; a holland fejlesztésű NIRSpec, amely spektroszkópiai méréseket végez majd a NIRCam hullámhosszain, közeli infravörös tartományban; a NASA mellett több európai ország részvételével kifejlesztett MIRI, amely közép- és távoli infravörös tartományban mér (5-től 27 mikrométerig) és egy képalkotó, valamint objektumok összetételének megállapításra képes spektrométer, az FGS/NIRISS. Az alábbi friss képadatokat a Webb általános műszerbeállítási folyamatának részeként a finom képtorzulások és az érzékelők közötti összehangolások pontos mérésére és kalibrálására használják a mérnökök.

A Nagy Magellán-felhő egy részében található több százezer csillag a Webb összes érzékelőjénFotó: NASA/STScI

A valaha készült legfejlettebb és legdrágább űrtávcső egy hónappal a kilövése után 2022. január 24-én, magyar idő szerint este nyolc körül fejezte be utolsó manőverét. Ezzel elfoglalta végsőnek szánt pozícióját a mélyűrben, a Földtől 1,5 millió kilométerre, az L2 Lagrange-pontnak nevezett régióban, ahol infravörös műszereit nem zavarják a Földről vagy a Holdról érkező hatások. Az űrteleszkóp a tervek szerint  az univerzum legkorábbi korszakát is kutatja majd. Ehhez azonban még szükség van további finomhangolásokra. A Webb így csak hónapok múlva kezdheti meg élesben is a megfigyeléseket.

Az alábbi videóban a beállítási procedúra részletei nézhetők meg:

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: