Kiadták az első teljes képet, amit a James Webb űrtávcső készített egy csillagról

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Legutóbb akkor adtunk hírt a tavaly év végén fellőtt James Webb űrtávcsőről, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópjáról, amikor február közepén hazaküldte első képeit: egy kissé homályos szelfit a tükreiről, valamint egy fekete-fehér, szintén homályos képet az univerzum egy szeletéről – ám mivel a tükörelemek akkor még nem lettek teljesen beállítva, ezek a képek még nem érték el a kívánt hatást.

A NASA szerdán jelentette, hogy a James Webben dolgozó csapat befejezte a kritikus tükörbeállítási lépéseket, így arra számítanak, hogy a teleszkóp optikai teljesítménye képes lesz teljesíteni vagy meghaladni azokat a tudományos célokat, amelyek elérésére az eszközt építették. Bár még hónapok vannak hátra addig, amíg a James Webb elkezdi a kozmoszról alkotott legjobb minőségű felvételek készítését, a tükrök utolsó tesztjei során a kutatók megbizonyosodtak, hogy a távcső képes sikeresen begyűjteni a távoli objektumokról érkező fényt, és problémamentesen eljuttatni azt a műszereihez.

Bár a Föld legnagyobb teleszkópjai közül több is használ szegmensekből álló főtükröt, a világűrbe telepített távcsövek közül a James Webb az első, amelynek tervezői ezzel a megoldással éltek. A Webb hatalmas, 6,5 méter átmérőjű főtükre összesen 18 hatszögletű, berilliumból készült tükörszegmensből áll, ezért az indítás előtt össze kellett hajtogatni, majd az űrben kibontani, hogy aztán a kutatók minden egyes tükörrészt nanométeres pontossággal egyetlen tükörfelületté alakíthassanak.

Most, hogy befejezték ezt a finomhangolási szakaszt, és a kutatók teljesen összehangolták az eszköz elsődleges képalkotóját, a közeli infravörös tartományban is mérő NIRCamot a Webb tükreivel, megszülethetett a világűrből valaha készített legnagyobb felbontású infravörös kép. Ez egy olyan, tőlünk közel 2000 fényévre található csillagot ábrázol, amely 100-szor halványabb annál, mint amit az emberi szem még érzékelni képes.

A NASA kutatói a középen látható fényes csillagra fókuszáltak, hogy kiértékeljék az elvégzett beállításokat, de a James Webb optikája és a NIRCam olyan érzékeny, hogy a háttérben más csillagok és galaxisok is feltűnnek a képenForrás: NASA/STScI

„Miután teljesen összehangoltuk a távcsövet, egy csillagra irányítottuk, és a teljesítménye felülmúlja a specifikációkat. Izgatottan várjuk, hogy ez mit jelent a tudomány számára” – idézi a NASA közleménye Ritva Keski-Kuhát, aki a NASA Goddard Űrközpontjában a James Webb optikai teleszkópelemeiért felel.

A következő hat hét során elvégzik a fennmaradó kisebb beállításokat, majd megkezdődhet a tudományos műszerek végső előkészítése – ebben a fázisában egy algoritmus értékeli az egyes műszerek teljesítményét, majd kiszámítja a végső korrekciókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a teleszkóp minden tudományos műszerrel össze legyen hangolva. A csapat ezután korrigálja a tükörszegmensek apró, fennmaradó pozícionálási hibáit, majd a tervek szerint legkésőbb május elejére teljesen befejezi az optikai távcsőelemek beállításának minden aspektusát, hogy megkezdődhessen a tudományos műszerek körülbelül két hónapig tartó előkészítése. A Webb első teljes felbontású képeit és tudományos adatait nyáron fogják közzétenni.

Ez a szelfi a NIRCam speciális lencséjével készült, amelyet kizárólag a tükörszegmensek figyelésére használnak, hogy el tudják rajtuk végezni a megfelelő beállításokat – a képen az látható, hogy mind a 18 szegmens ugyanattól a csillagtól származó fényt gyűjti be egy időbenForrás: NASA/STScI

Ha minden egyes apró beállítást elvégeztek rajta, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: