Orbán Viktor, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is felvette az érzelemmenedzser szerepét a járvány alatt

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A politikai kommunikáció talán a politikatudomány leginnovatívabb területe, amely folyamatosan alakul. Szabó Gabriella, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa ezen belül is a politikai kommunikáció és a közösség problémáit, a közösségteremtésben játszott szerepét vizsgálja. Foglalkozik az expresszivitással is, hiszen a kommunikáció nemcsak az információk átadását és kontaktus fenntartását szolgálja, hanem a megszólaló saját szubjektív benyomásait, hozzáállását is kifejezi – ez az expresszív funkció. A közéleti vezetők, politikus megszólalók a szubjektív belső értékelésüket is kifejezik, kommunikációjuknak fontos eleme az érzelmi alapú megszólalás.

Az érzelemmenedzserek, akik a politikában is jelen vannak, aktív szerepet játszanak abban, hogy egy adott szituációban milyen válaszokat adjanak a megszólítottak. A Szabó szerkesztésében nemrég megjelent tanulmánykötetben (Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején) olvashatunk arról, hogy a közösségi médiában, nevezetesen a Facebookon hogyan kommunikáltak, milyen metaforákat használtak a kormányoldali és kormánykritikus politikusok a járvánnyal kapcsolatban az első és második hullám idején.

A politikusok hajlandók voltak ellátni az érzelemmenedzser szerepét, vagyis a megszólalások jelentős részében eligazítást adtak arra vonatkozólag, hogy milyen érzelmek kíséretében reagáljanak követőik az eseményekre. Feladatuknak gondolják, hogy a lelki folyamatok irányításában részt vállaljanak (pszichopolitika), az állampolgárok nem csekély része pedig igényli is ezt.

„Orbán Viktor a vírushelyzet alatt is megtartotta az elmúlt évtizedre jellemző vezér szerepét. Sőt, mivel az Operatív Törzs döntései és a kormányrendeletek több alkalommal az ő oldalán kerültek először nyilvánosságra, fokozódott e jelenség. A miniszterelnök közösségi média jelenléte állandóvá vált, és amikor nem az új szabályozásokról informálta követőit, akkor érzelemszabályozási ajánlatokat tett. Az aggodalom és a büszkeség volt a két legtöbbet használt érzelem az online kommunikációjában” – írja a tanulmánykötet eredményeiről a Politikatudományi Intézet blogja.

Orbán Viktor 2020. november 9-én bejelenti a legújabb járványügyi korlátozásokatFotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az ellenzéki politikusok közül Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Gyurcsány Ferenc és Kunhalmi Ágnes nyilvánult meg a legtöbbször érzelemmenedzserként, az ő megnyilvánulásaikról így ír a blog: „Nem minden járvánnyal foglalkozó bejegyzésükben tettek érzelmi ajánlatot, de ahol igen, ott jórészt aggodalommal, felháborodással és haraggal találkozhattak a szavazók. Az ellenzéki érzelemmenedzserekre jellemző negatív érzelemszabályozási ajánlatok nem közvetlenül a vírushelyzetre irányultak, hanem a kormány döntéseinek kritikájaként jelentek meg.”

A kötet szerzői arra is kitérnek, hogy hogyan, milyen érzelmek kíséretében tálalták 2020 során a járványt az online újságok: változatos, sokféle érzelem jelent meg, legjellemzőbben az aggodalom. Az első reakciók érzelmesebbek voltak, később (a halálesetek számának növekedése ellenére) folyamatosan csökkent az érzelmi válaszok mennyisége. A kormánypárti médiumoknál a meglepettség, a járvány váratlanságának kommunikálása uralkodott, a kormánykritikus médiumok esetében a felháborodás és a csalódottság dominált. Az aggodalom politikai színezettől függetlenül, minden vizsgált oldalon jelen volt. A magyar médianyilvánosság vizsgált szelete tehát nagyban hozzájárulhatott az olvasók félelemre való hangolásához.

A kötetben az állampolgári megszólalásokról is képet kívántak adni a kutatók. A hírekhez kapcsolódó internetes vitafórumokban a járvány idején ugyan nem emelkedett jelentősen a trágár kommentek száma, az adatok azt mutatják, hogy a politikai tartalmú hírek jobban vonzzák a káromkodásokat, gyalázkodó megjegyzéseket tartalmazó hozzászólásokat. Az online világban a politikai vélemények kifejezésére nagyon is jellemző a verbális agresszió és a trágárság. Ez azzal jár, hogy a heves érzelemkitöréseket nehezen viselők elpártolnak a vitafórumoktól, a kommentszekciót pedig az érzelmileg túlfűtött vagy szándékosan modortalan, adott esetben provokáló és trollkodó felhasználók stílusa befolyásolja.

A beszélgetésben szóba kerül a nyilvános beszédmód demokratizálódása is. A politikai szereplők a hétköznapi nyelvhasználatot alkalmazzák, és ez nemcsak az egyszerű megfogalmazásokban, hanem a kontrollvesztettnek tűnő vagy erősen emelkedett érzelmi hőfokú megnyilvánulásokban is megmutatkozik. Manapság mind a politikusoktól, mind az egyéb közéleti szereplőktől elfogadott az érzelmeik nyilvános megvallása, sőt a szavazóik érzelmi ügyekben történő eligazítása is.  A covidjárvány mentén létrejött politikai diskurzusban a politikusok felvállalták a közéleti érzelemmenedzser szerepét. A szavazókkal való kapcsolattartásban az érzelmi szálak fontossága jól látható, de az érzelemképviselet szavazatokra történő fordításáról még nem született érdemi kutatás.

Szabó Gabriellával a TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, Csurgó Bernadett beszélgetett.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető az Anchor, a Spotify vagy az Apple Podcasts felületén is.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

A TK Podcast korábbi adásai a Qubiten: