„A Pentezugi rezervátum növényei és állatai hónapokat vártak a tavaszi újrakezdéshez nélkülözhetetlen víz megjöttére. Most viszont a – habár a korábbi évektől így is elmaradó – csapadék hatására egy újabb ciklus kezdődik a vadlovak által benépesített szikes puszta egy elzárt szegletében” – posztolta csütörtök reggel saját Facebook-oldalára a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI).

„A Przewalski ló maga is az újrakezdés szimbóluma lehetne, ugyanis a természetből teljesen eltűnve, csak az állatkertek és rezervátumok tenyésztési programjának köszönhető, hogy nem pusztultak ki teljesen bolygónkról” – írják a természetvédők.

A HNPI friss képeket is közre adott a nemzeti park látogatóktól elzárt 3000 hektáros pentezugi bioszféra-rezervátum területén élő vadlovakról, köztük az idei csikókról. A 2200-as világállományból 300 példány a hortobágyi pusztán él természetközeli körülmények között.

Mint azt korábban megírtuk, a Szibériától Európán és Kis-Ázsián át egészen Észak-Afrikáig jelen lévő vadlovak domesztikációja vélhetően több helyen, egymással párhuzamosan kezdődött. A mai házi ló (Equus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás domesztikációs folyamatán.

A tucatnyi vadlófajból ma már csak a háziló Przewalski vagy Przsevalszkij (Equus ferus przewalskii) néven ismert, a kihalástól bő száz éve megmentett rokona maradt fenn.

A HNPI honlapján elérhető összefoglaló szerint „1997-2001 között összesen 22 alapító egyed érkezett, amelyeket a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Waltraut Zimmermann választotta ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. A cél az volt, hogy már a legelején több kisebb tenyészcsoportot alakítsanak ki. Az első években a kancák azonban csatlakoztak a legerősebb ménhez egy nagyobb csoportot alkotva, a többi mén pedig egy kancák nélküli agglegény csoportba tömörült. A sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartunk számon”.

„Habár a Pentezug nem látogatható, a Hortobágyi Vadaspark szafari programjának keretében viszont egy, a nagy állománytól külön élő vadlóhárem idei csikóival akár szemtől szembe is találkozhatnak az érdeklődők” – olvasható a HNPI Facebook-oldalán.

(A képeket a HNPI engedélyével közöljük.)

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Először sikerült klónozni a vadlovak utolsó élő alfaját

Bodnár Zsolt tudomány 2020. szeptember 8.

A veszélyeztetett Przsevalszkij-ló első klónozott példánya egy 40 éve lefagyasztott genetikai minta felhasználásával született meg, és a faj túlélésének kulcsát jelentheti.

Csodás fotókon Belső-Mongólia lovas nomádjai

Qubit.hu gazdaság 2018. július 23.

A hszilingol fajtához tartozó szürkék félvadon nőnek fel a belső-mongóliai füves pusztákon. Az ősi nomád pásztorhagyományt követő csikósok által tenyésztett lovak ma az autonóm kínai tartomány egyik fő turistacsalogató látványosságának számítanak.

Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja

Vajna Tamás tudomány 2018. május 27.

Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.