Lenyűgöző fotókon a nemrég született hortobágyi vadlócsikók
„A Pentezugi rezervátum növényei és állatai hónapokat vártak a tavaszi újrakezdéshez nélkülözhetetlen víz megjöttére. Most viszont a – habár a korábbi évektől így is elmaradó – csapadék hatására egy újabb ciklus kezdődik a vadlovak által benépesített szikes puszta egy elzárt szegletében” – posztolta csütörtök reggel saját Facebook-oldalára a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI).
„A Przewalski ló maga is az újrakezdés szimbóluma lehetne, ugyanis a természetből teljesen eltűnve, csak az állatkertek és rezervátumok tenyésztési programjának köszönhető, hogy nem pusztultak ki teljesen bolygónkról” – írják a természetvédők.
A HNPI friss képeket is közre adott a nemzeti park látogatóktól elzárt 3000 hektáros pentezugi bioszféra-rezervátum területén élő vadlovakról, köztük az idei csikókról. A 2200-as világállományból 300 példány a hortobágyi pusztán él természetközeli körülmények között.
Mint azt korábban megírtuk, a Szibériától Európán és Kis-Ázsián át egészen Észak-Afrikáig jelen lévő vadlovak domesztikációja vélhetően több helyen, egymással párhuzamosan kezdődött. A mai házi ló (Equus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás domesztikációs folyamatán.
A tucatnyi vadlófajból ma már csak a háziló Przewalski vagy Przsevalszkij (Equus ferus przewalskii) néven ismert, a kihalástól bő száz éve megmentett rokona maradt fenn.
A HNPI honlapján elérhető összefoglaló szerint „1997-2001 között összesen 22 alapító egyed érkezett, amelyeket a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Waltraut Zimmermann választotta ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. A cél az volt, hogy már a legelején több kisebb tenyészcsoportot alakítsanak ki. Az első években a kancák azonban csatlakoztak a legerősebb ménhez egy nagyobb csoportot alkotva, a többi mén pedig egy kancák nélküli agglegény csoportba tömörült. A sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartunk számon”.
„Habár a Pentezug nem látogatható, a Hortobágyi Vadaspark szafari programjának keretében viszont egy, a nagy állománytól külön élő vadlóhárem idei csikóival akár szemtől szembe is találkozhatnak az érdeklődők” – olvasható a HNPI Facebook-oldalán.
(A képeket a HNPI engedélyével közöljük.)
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
