Az etológia jelenlegi állása szerint a megerősítő kondicionálás nélkül egyetlen ló sem lehetne nyerő, és nem csak azért, mert a verés már a lósportban is régóta tilos.
Bár magyar találmány, ma legkevésbé a magyarországi szolgáltatók profitálnak a globálisan több mint százmilliárd eurósra taksált lovas turizmusból.
Egymással szövetséget kötő mének és a rokoni mellett baráti kapcsolatokat is ápoló háremalkotó kancák dinamikus viszonyrendszerét tárták fel magyar viselkedésökológusok a hortobágyi Przewalski-ménesben.
A páratlanujjúságon a legújabb kutatási eredmények sem változtatnak.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a napokban megnyitott tárlat a hazai lovaskultúrát hivatott bemutatni, de a karámba zárt játékpónik, a borzasztó műanyag makettek és a kutyákra méretezett műfüves akadálypálya sem garancia arra, hogy a kiállítást bevezetik a magyar muzeológia nagykönyvébe.
A Przewalski-lovakat tartja a tudomány a világ utolsó vadlófajának. A 2000 egyedes világállomány 300 példánya a Pentezugi Rezervátum legelőin él.
Az egykori vadnyugat államaiban túlszaporodtak a vadon élő lovak. A szövetségi földhivatal örökbefogadásra ösztönzi a lakosságot, ezzel is csökkentve a jelentős mezőgazdasági kárt okozó állatok populációját.
Régészek és történészek vetették össze a 4–17. századból származó lovak DNS-ét a csatalovak középkori ábrázolásával, de mint kiderült, a legnagyobb harci ló sem volt magasabb egy kisebb mai hátaslónál, a legtöbbjük azonban jó, ha elérte a póniméretet.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Meg el sem kezdődött a verseny, és máris fergeteges a magyar siker: a ma induló budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokságon részt vevő versenyzők a 20. század második felére magyarok által tökélyre fejlesztett szerszámozási és hajtási technológiát bevetve állnak rajthoz.
Olasz kutatók az etológiában tükörteszt néven ismert kísérlettel vizsgálták, hogy a derék növényevők rendelkeznek-e a vizuális önfelismerés képességével. A lovak átmentek a teszten.
Bár itthon még nem jelent meg a bénulással és az állatok elpusztulásával járó EHV-1 vírustörzs, a Magyar Lovassport Szövetség várhatóan meghosszabbítja a versenyek felfüggesztését, miután a spanyolországi Valenciában február 20-án tömeges fertőzést okozott a kórokozó.
A veszélyeztetett Przsevalszkij-ló első klónozott példánya egy 40 éve lefagyasztott genetikai minta felhasználásával született meg, és a faj túlélésének kulcsát jelentheti.