A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a napokban megnyitott tárlat a hazai lovaskultúrát hivatott bemutatni, de a karámba zárt játékpónik, a borzasztó műanyag makettek és a kutyákra méretezett műfüves akadálypálya sem garancia arra, hogy a kiállítást bevezetik a magyar muzeológia nagykönyvébe.
A Przewalski-lovakat tartja a tudomány a világ utolsó vadlófajának. A 2000 egyedes világállomány 300 példánya a Pentezugi Rezervátum legelőin él.
Az egykori vadnyugat államaiban túlszaporodtak a vadon élő lovak. A szövetségi földhivatal örökbefogadásra ösztönzi a lakosságot, ezzel is csökkentve a jelentős mezőgazdasági kárt okozó állatok populációját.
Régészek és történészek vetették össze a 4–17. századból származó lovak DNS-ét a csatalovak középkori ábrázolásával, de mint kiderült, a legnagyobb harci ló sem volt magasabb egy kisebb mai hátaslónál, a legtöbbjük azonban jó, ha elérte a póniméretet.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Meg el sem kezdődött a verseny, és máris fergeteges a magyar siker: a ma induló budapesti négyesfogathajtó Európa-bajnokságon részt vevő versenyzők a 20. század második felére magyarok által tökélyre fejlesztett szerszámozási és hajtási technológiát bevetve állnak rajthoz.
Olasz kutatók az etológiában tükörteszt néven ismert kísérlettel vizsgálták, hogy a derék növényevők rendelkeznek-e a vizuális önfelismerés képességével. A lovak átmentek a teszten.
Bár itthon még nem jelent meg a bénulással és az állatok elpusztulásával járó EHV-1 vírustörzs, a Magyar Lovassport Szövetség várhatóan meghosszabbítja a versenyek felfüggesztését, miután a spanyolországi Valenciában február 20-án tömeges fertőzést okozott a kórokozó.
A veszélyeztetett Przsevalszkij-ló első klónozott példánya egy 40 éve lefagyasztott genetikai minta felhasználásával született meg, és a faj túlélésének kulcsát jelentheti.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.