Egyetlen egy ország sem tartotta be a klímapolitika felülvizsgálatára tett ígéretét fél évvel a glasgow-i klímacsúcs után

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A múlt héten Koppenhágában találkoztak több mint 40 ország képviselői, hogy megvitassák a tavalyi glasgow-i klímacsúcs (COP26) óta elért eredményeket. Sebastian Mernild, a Dél-dániai Egyetem gleccserkutatója azzal fogadta a vendégeket, hogy bemutatta, továbbra is nő a globális átlaghőmérséklet, és elmondta, a felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartására irányuló célok eléréséhez gyors, mélyreható és tartós kibocsátáscsökkentésre van szükség – írja a New Scientist.

Fél évvel a COP26 után ugyanis nem látni arra utaló jeleket, hogy az országok teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket. Alok Sharma, a glasgow-i klímacsúcs elnöke elmondta, megérti, hogy a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések az ukrajnai háború és a megélhetési válság miatt háttérbe szorultak, de emlékeztetett arra, hogy a klímaváltozás krónikus veszélyt jelent, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mint elmondta, Oroszország inváziója is alátámasztja, hogy az éghajlati biztonság egyben energiabiztonság is, ezért meg kell szakítani a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségeket.

A glasgow-i klímaegyezmény egyik legfőbb ígérete az volt, hogy a 196 ország 2022-ben felülvizsgálja és megerősíti a kibocsátások 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó terveit – enélkül a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására nincs reális esély. Sharma azonban elmondta, hogy bár az Egyesült Királyság kormánya már vizsgálja a klímapolitikai terveket, egyelőre egyetlen ország sem nyújtott be olyan tervet, amely túlmutatna azon, amit a COP26 előtt ígértek.

Az ENSZ klímaügyi tárgyalásaihoz közel állók szerint nem valószínű, hogy az idén novemberben Sarm es-Sejkben megrendezendő klímacsúcsig (COP27) bármilyen lépésre sor kerülne a tervekkel kapcsolatban. Szerintük a legtöbb, amiben reménykedni lehet, az az egyes ágazatokra (erdészet, közlekedés) vonatkozó szigorúbb célkitűzések, de új nemzeti szintű kibocsátáscsökkentési tervekre ne nagyon várjon senki az egyiptomi csúcstalálkozóig.

John Kerry, az USA klímaváltozással foglalkozó küldöttje a múlt héten azt mondta, hogy az orosz invázió sem lehet mentség az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések visszavonására, például a szénerőművek építésének ügyében. Szerinte az a legfontosabb, hogy a világ ne engedjen annak a felfogásnak, miszerint az ukrajnai háború mindent megváltoztatott, és ezért olyan infrastruktúra mellett kell dönteni, amelynek helytelenségéről az elmúlt években egyetértés született.

A szakértők szerint valamelyest bizakodásra ad okot, hogy a G20-ak soros elnökségét idén a részben zöldekből álló német kormány arra használja fel, hogy szigorúbb intézkedéseket szorgalmazzon a klímaváltozással kapcsolatban. Emellett reménykeltő lehet, hogy Brazíliában és Ausztráliában is merészebb klímacélokat megfogalmazó kormányt választhatnak meg idén.

Ugyanakkor hiába tettek az országok ígéretet arra, hogy idén megkezdődik a szén fokozatos kivonása az iparból, az előrejelzések szerint Kínában és az USA-ban is növekedni fog a széntermelés, míg India lazított a környezetvédelmi szabályokon, hogy a szénbányászat felfuttatásával birkózzon meg a hőhullámokkal – amelyeket épp a klímaváltozás, így részben a szén égetése táplál.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: