Kínában épül a világ szénerőműveinek több mint fele

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Bár a tavalyi ENSZ-klímacsúcson, a COP26-on a világ közel 200 országa egyezett meg a szénerőművek fokozatos kivezetéséről, ennek egyelőre semmi nyoma a gyakorlatban – derül ki a Global Energy Monitor nevű nonprofit szervezet felméréséből, amely szerint 2021-ben is több új szénerőmű épült, mint amennyit bezártak.

Az épülő szénerőművek számát tekintve Ázsia toronymagasan vezet, ami főként Kína számlájára írható: a világ legnépesebb országa felel a 2021-ben felépült erőművek 45 gigawattos összkapacitásának 56 százalékáért. Annak ellenére, hogy a legtöbb jelentés szerint egyetlen új szénerőműnek sem lenne szabad felépülnie, hogy elérhessük a klímacélokat, még mindig alig csökken az építkezések száma, ráadásul a nettó kapacitás még nőtt is a 2020-as értékhez képest: míg tavaly 45 gigawatt új kapacitásra jutott 26,8 gigawatt, amit kivezettek (nettó 18,2 GW növekedés), 2020-ban 56,8 GW újra 45,3 GW megszűnt kapacitás jutott (nettó 11,5 GW növekedés).

Úgy tűnik, Kína kettős politikát folytat a szénerőművek esetében, ugyanis miközben tavaly azt megígérte, hogy a külföldi szénprojektek finanszírozását leállítja (ennek eredményeként már 13 gigawatt kapacitást vezettek ki, és tovább 37 GW megszüntetésére várnak idén), az otthoni építkezéseket továbbra is támogatja az állam.

Szénerőmű a kínai Datong városábanFotó: Jia zheng/Imaginechina via AFP

A tavaly 25,2 gigawatt szénerőmű-kapacitást kiépítő Kína után India (6,4 GW), Dél-Korea (3,1 GW) és Indonézia (2,8 GW) jön a sorban, de olyan kisebb, feltörekvő piacokon is nagyot ment a szén 2021-ben, mint Banglades vagy Vietnám. Indonézia és Vietnám helyzetét a jövőben segítheti, hogy a hírek szerint a legújabb célországai lehetnek annak az igazságos energiaátállást segítő nemzetközi programnak, amelyben a leggazdagabb államok segítenek fejlődő országoknak a fenntarthatóbb energiaforrások felé fordulni – tavaly Dél-Afrikában indult ilyen program.

Bár 2019-ben és 2020-ban egyaránt csökkent a szénalapú energiatermelés az előző évhez képest, 2021-ben visszafordult a trend, és 9 százalékos emelkedést mértek – ez 10 350 terawattórás termelést jelent, ami rekordnak számít. A szénbányák és más érdekelt cégek rég nem látott profitot zsebeltek be, ami egyeseket az új szénkorszak kihirdetésére sarkallt, de a szakértők szerint ez csak a gázárak emelkedése miatt történt, ami idővel visszafordul majd.