A környezetszennyezésbe többen halnak bele, mint a háborúkba, a közúti balesetekbe vagy az alkoholizmusba
A környezetszennyezés minden évben legalább 9 millió ember életét követeli 2015 óta – összegezte kutatási eredményeit május 17-én a The Lancet Planetary Health szaklapban megjelent tanulmányában egy nemzetközi tudóscsoport. Ezzel a környezetszennyezés az idő előtt bekövetkezett halálesetek mintegy 15 százalékáért felelős, globálisan többen halnak bele a rossz levegőminőségbe, a vízszennyezésbe vagy a légkörbe kerülő ártalmas anyagok belélegzésébe, mint a háborúkba, a közúti balesetekbe, a drog- és alkoholfogyasztásba.
Bár a levegő és a víz minősége világszerte romlik, a környezetszennyezés legnagyobb vesztesei az alacsony és közepes jövedelmű országok lakói. Az elemzés szerint az idő előtti elhalálozások túlnyomó többsége, mintegy 6,7 millió haláleset a légszennyezésnek tudható be, de évente 1,4 millió ember életébe kerül a vízszennyezés is, míg a környezetbe kerülő ólomszennyezettség nagyjából egymillió ember életét követeli minden évben. A környezetszennyezésből fakadó halálesetek száma évek óta változatlan, de a lég- és vízszennyezés forrásai egyes földrajzi területeken némiképp módosultak az utóbbi években. Miközben például Kínában és Indiában a lakóházakban és azok környékén – fűtés és főzés céljából történő – szén-, fa- és a hulladékégetés környezetszennyező hatása csökkent, mert sok háztartásban gázfűtésre tértek át, a közutakon robbanásszerűen megnőtt a korszerűtlen, emiatt jelentősen környezetszennyező autók száma.
Kínában például – a Washington Post szemléje szerint – több mint kétmillió ember életét követelte az ipari szennyezés, szemben a háztáji légszennyezés 367 ezer áldozatával. Afrikában azonban, akárcsak 2015-ben, a mostani elemzés alapjául szolgáló 2019-es adatok szerint is a háztáji lég- és vízszennyezés okozza a legtöbb egészségügyi problémát. Az urbanizáció, különösen a légszennyezés káros hatásainak jobban kitett idősebb korosztályban, felerősítette a környezetszennyezés negatív egészségügyi hatásait.
A tanulmány szerzői szerint a modernizációval együttjáró légszennyezés 2015 és 2019 óta 7 százalékkal, míg az ezredforduló óta összesen 66 százalékkal növekedett a fejlődő országokban. Mindennek a gazdasági mutatókban is komoly következményei vannak: Dél-Ázsiában például 2019-ben a GDP több mint tíz százalékos csökkenésével járt együtt a légköri szennyezés következtében megnőtt elhalálozási arány. A kutatók szerint globálisan az országok által termelt GDP nagyjából 6 százalékát viszik el a környezetszennyezés egészségügyi hatásai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: