A városokban a fatüzelésű kályhák felelősek a légszennyező részecskékben található rákkeltő anyagoknak való kitettség közel feléért – állapította meg egy friss, Görögországban végzett kutatás. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetésekor keletkeznek, de ahogy az a PAH-ok forrásait vizsgáló tanulmányból kiderül, a fatüzelés több ilyen rákkeltő anyagot termel, mint a járművek gázolaj- vagy benzinfogyasztása.

Bár a vizsgálatot Athénban végezték, a kutatók szerint egyáltalán nem lokális jelenségről van szó, és az otthoni fatüzelés egész Európában jelentős mértékű problémát jelent a levegőminőség szempontjából, ráadásul a fafüstnek való túlzott kitettség súlyos egészségügyi károkat okozhat. Tavaly egy brit kutatás is kimutatta, hogy az otthoni fatüzelés az apró légszennyező részecskék legnagyobb forrása: annak ellenére, hogy a brit lakosság mindössze 8 százaléka tüzel fával, a közúti közlekedésből származó szennyezés háromszorosát okozta a fatüzelés.

„Egyrészt: te jó ég, ez szörnyű. Másfelől viszont a kutatásunk rámutat egy olyan dologra, amit az emberek megtehetnek azért, hogy viszonylag kis erőfeszítéssel csökkentsék ezt a kockázatot: be kell fejezni a fával való tüzelést. Ez a lényeg” – mondta Athanasios Nenes, a friss tanulmány egyik szerzője.

A kutatók szerint még az ökodizájn szabványnak megfelelő új fatüzelésű kályhák is 750-szer több apró szennyező részecskét bocsátanak ki, mint egy modern teherautó, ráadásul a beltéri levegőt is óriási mértékben szennyezik, vagyis csak egészségügyi figyelmeztetéssel szabadna árulni őket.

Az athéni kutatásban egy éven át minden nap vettek mintákat a levegőből, majd azokat 31 különböző PAH-ra és számos más kémiai markerre vonatkozóan elemezték. Mivel az egyes vegyületek különböző szennyezési forrásokhoz kötődnek, a kutatók ki tudták számítani az egyes források által termelt PAH-ok arányát. Mint megállapították, az éves PAH-ok 31 százaléka a fatüzelésből származik (télen értelemszerűen még nagyobb arányban), 33 százaléka a gázolajból, 29 százaléka pedig a benzinből. Azonban egyes policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltőbbek a többinél, ezt figyelembe véve pedig már a fatüzelésből eredő kockázat aránya 43 százalékra nőtt, a gázolajé 36 százalékra, a benzin pedig 17 százalékra csökkent.

A PAH-szennyezés szintje Athénban hasonló mértékű volt, mint amit más európai és észak-amerikai városokban mértek, de például Kínában sokkal magasabb szintekről számolnak be. Az athéni éves PAH-koncentráció az uniós határértékek alatt van, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) referenciaszintének kétszerese, ezért a kutatók a fatüzelésből származó kibocsátás szigorúbb szabályozására hívták fel a figyelmet.

A fafüstben ráadásul nem csak ezek a szénhidrogének az egyetlen rákkeltő anyagok, a különböző vegyületek pedig a rák mellett oxidatív stresszt is okozhatnak, ami pedig szívrohamhoz, sztrókhoz, elhízáshoz, korai öregedéshez, cukorbetegséghez és más gyulladásos szövődményekhez vezethet.

A kutatók szerint a kályhák és kazánok PAH-kibocsátásainak szabályozása, valamint égetéstilalmi időszakok bevezetése jelenthetne megoldást a problémára. Ebben a krízisben is Hollandia mutatja az utat: Utrecht városvezetése december elején jelentette be, hogy maximum 2000 eurós (kb. 735 ezer forintos) támogatást nyújt azoknak, akik hajlandók a fatüzelésű kályháikat környezetbarátabb fűtőberendezésre cserélni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hosszú távon akár vakságot is okozhatnak a szén- és fatüzelésű konyhai tűzhelyek egy új tanulmány szerint

Qubit.hu tudomány 2021. augusztus 2.

Brit és kínai kutatók közel félmillió ember főzési szokásai és olyan súlyos szembetegségek között találtak összefüggést, mint a szürkehályog, a kötőhártya-rendellenességek, a szaruhártya, a szivárványhártya vagy a szemfehérje gyulladásai.

Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték

Qubit.hu gazdaság 2021. február 16.

Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Radó Nóra tudomány 2020. október 29.

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.