A fatüzelés felel a városi levegőt szennyező rákkeltő anyagok közel feléért
A városokban a fatüzelésű kályhák felelősek a légszennyező részecskékben található rákkeltő anyagoknak való kitettség közel feléért – állapította meg egy friss, Görögországban végzett kutatás. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetésekor keletkeznek, de ahogy az a PAH-ok forrásait vizsgáló tanulmányból kiderül, a fatüzelés több ilyen rákkeltő anyagot termel, mint a járművek gázolaj- vagy benzinfogyasztása.
Bár a vizsgálatot Athénban végezték, a kutatók szerint egyáltalán nem lokális jelenségről van szó, és az otthoni fatüzelés egész Európában jelentős mértékű problémát jelent a levegőminőség szempontjából, ráadásul a fafüstnek való túlzott kitettség súlyos egészségügyi károkat okozhat. Tavaly egy brit kutatás is kimutatta, hogy az otthoni fatüzelés az apró légszennyező részecskék legnagyobb forrása: annak ellenére, hogy a brit lakosság mindössze 8 százaléka tüzel fával, a közúti közlekedésből származó szennyezés háromszorosát okozta a fatüzelés.
„Egyrészt: te jó ég, ez szörnyű. Másfelől viszont a kutatásunk rámutat egy olyan dologra, amit az emberek megtehetnek azért, hogy viszonylag kis erőfeszítéssel csökkentsék ezt a kockázatot: be kell fejezni a fával való tüzelést. Ez a lényeg” – mondta Athanasios Nenes, a friss tanulmány egyik szerzője.
A kutatók szerint még az ökodizájn szabványnak megfelelő új fatüzelésű kályhák is 750-szer több apró szennyező részecskét bocsátanak ki, mint egy modern teherautó, ráadásul a beltéri levegőt is óriási mértékben szennyezik, vagyis csak egészségügyi figyelmeztetéssel szabadna árulni őket.
Az athéni kutatásban egy éven át minden nap vettek mintákat a levegőből, majd azokat 31 különböző PAH-ra és számos más kémiai markerre vonatkozóan elemezték. Mivel az egyes vegyületek különböző szennyezési forrásokhoz kötődnek, a kutatók ki tudták számítani az egyes források által termelt PAH-ok arányát. Mint megállapították, az éves PAH-ok 31 százaléka a fatüzelésből származik (télen értelemszerűen még nagyobb arányban), 33 százaléka a gázolajból, 29 százaléka pedig a benzinből. Azonban egyes policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltőbbek a többinél, ezt figyelembe véve pedig már a fatüzelésből eredő kockázat aránya 43 százalékra nőtt, a gázolajé 36 százalékra, a benzin pedig 17 százalékra csökkent.
A PAH-szennyezés szintje Athénban hasonló mértékű volt, mint amit más európai és észak-amerikai városokban mértek, de például Kínában sokkal magasabb szintekről számolnak be. Az athéni éves PAH-koncentráció az uniós határértékek alatt van, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) referenciaszintének kétszerese, ezért a kutatók a fatüzelésből származó kibocsátás szigorúbb szabályozására hívták fel a figyelmet.
A fafüstben ráadásul nem csak ezek a szénhidrogének az egyetlen rákkeltő anyagok, a különböző vegyületek pedig a rák mellett oxidatív stresszt is okozhatnak, ami pedig szívrohamhoz, sztrókhoz, elhízáshoz, korai öregedéshez, cukorbetegséghez és más gyulladásos szövődményekhez vezethet.
A kutatók szerint a kályhák és kazánok PAH-kibocsátásainak szabályozása, valamint égetéstilalmi időszakok bevezetése jelenthetne megoldást a problémára. Ebben a krízisben is Hollandia mutatja az utat: Utrecht városvezetése december elején jelentette be, hogy maximum 2000 eurós (kb. 735 ezer forintos) támogatást nyújt azoknak, akik hajlandók a fatüzelésű kályháikat környezetbarátabb fűtőberendezésre cserélni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: