Új őrület terjed a kambodzsai közösségi médiában: a helyi fiatal lányok kimennek a hegyoldalba, keresnek egy Nepenthes bokorensis nevű növényt, majd lefényképezkednek vele. Ez nem babona, hanem úgynevezett tréfa, a kancsókafélék nemzetségébe tartozó húsevő növény kancsó alakúvá módosult levele ugyanis bizonyos szögből hasonlít egy péniszre.

A növényt többen (tévesen) az ugyancsak a kancsókák nemzetségébe tartozó Nepenthes holdenii-ként azonosították, azonban a fényképeket látva az ez utóbbit felfedező természetfotós, Jeremy Holden, illetve az azt elsőként leíró botanikus, Francois Mey is megerősítette, hogy a valamivel elterjedtebb N. bokoriensisről van szó.

A kambodzsai környezetvédelmi minisztérium ennek ellenére nem rajong az ötletért, hogy a növény letépett részeivel készítsenek vicces fotókat, és közleményükben azt is hangsúlyozzák, hogy a faj veszélyeztetett, és szerepel a CITES jegyzékében is, így a nemzetközi kereskedelme is tiltott (igaz, az erről hírt adó Khmer Times tévesen N. holdeniiként, sőt, Holdaniiként azonosította a növényt).

Népi gyógyászat, diktatúra, hülye turisták

A kambodzsai kancsókákra egyébként is rájár a rúd: míg korábban a hagyományos népi gyógyászat lázcsillapításra, görcsoldásra és lázcsillapításra használta a növények gyökerét és levelét, a legnagyobb kárt nem ez, hanem a későbbi emberi tevékenység okozta az állományban.

A Vörös Khmer 1999-ig tartó rémuralmát a kancsókák is megszenvedték, ez alatt az időszak alatt tűnt el az alföldi fajok nagy része, de az élőhelyük elvesztése miatt a felföldiek is komoly veszélyben vannak.

Az N. bokorensisre jelenleg a legnagyobb veszélyt a turisták jelentik, de mivel a növény javarészt magánkézben lévő területen él, akkor is jelentős veszteségeket szenvedhet, ha a tulajdonos valamilyen ingatlanfejlesztést tervez a területen. Mey szerint könnyen lehet, hogy a módosult levél vicces alakja fotózkodásra csábítja a kirándulókat, és ezzel nincs is semmi baj, de a pöcsvirág akkor van teljes pompájában, amikor a kancsóka kancsója még nem fejlődött ki egészen, ezért ha ilyenkor szedik le a levelet, súlyos veszélybe sodorják a faj fennmaradását – azzal viszont, ha valaki nem bántja a növényt, és úgy fotózkodik vele, nincsen semmi baj.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Mekong egész ökoszisztémája rámehet a világ csillapíthatatlan homokéhségére

Dippold Ádám gazdaság 2019. december 19.

A legális és az illegális homokbányászat is egyre nagyobb problémákat jelent, Délkelet-Ázsiában félmillió embert és több száz őshonos fajt veszélyeztet. Az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az USA az egész huszadik században.

Új majomfajt találtak Mianmarban, már alig van belőle

Dippold Ádám majom 2020. november 11.

A Popa langur egy példányát már száz éve múzeumban őrzik, de mindeddig nem azonosították önálló fajként. Az újonnan felfedezett főemlős a mianmari Popa-hegyen él, a kutatók szerint legfeljebb 200-260 példány maradhatott belőle.

Ne posztoljanak majmos szelfiket még a tudósok sem, figyelmeztet az IUCN

Qubit.hu majom 2021. január 25.

A Természetvédelmi Világszövetség arra kéri az amatőr és a profi természetbúvárokat, továbbá a kutatókat is, hogy mellőzzék a főemlősökkel közös fotók és videók megosztását, mert azzal keveset használnak, de jóval többet ártanak a veszélyeztetett fajok védelmének.