A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
A Morea minima utolsó ismert példányát 1981-ben látták, tavaly mégis előkerült belőle egy, idén pedig további virágokra bukkantak.
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
A prehisztorikus erdők szélétől egyre távolabb merészkedő virágos növényeket követték a világ szinte minden pontjára.
A kirándulók nagyon szeretnek szelfizni a bizonyos szögből péniszre emlékeztető Nepenthes bokorensis letépett leveleivel, de a faj már így is veszélyeztetett, ezért a környezetvédelmi minisztérium arra kéri a természetjárókat, hogy sürgősen hagyják ezt abba.
A virág, amely akár egy méteresre is képes megnőni, általában a trópusi vidékeket kedveli, de Európában sem igazán merészkedik a Kárpát-medencénél északabbra. Most Oxford közelében, egy domboldalon találtak rá a fajra – a tudósok szerint ez egy újabb jele annak, hogy a brit éghajlat egyre jobban kedvez a mediterrán fajoknak.
A felgyorsult felmelegedés miatt korábban virágzó növények felboríthatják az összehangolt ökoszisztémákat, és a terméseket is könnyebben elpusztíthatja a késői fagy. Ha így megy tovább, a brit tavasz hamarosan már februárban elkezdődhet.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
A szobanövények szépek, a zöld szín megnyugtat, fokozza a kreativitást, ráadásul úgy tartják, hogy megszűrik a levegőt is – legalábbis egy 1989-es NASA-kutatásban erre jutottak. Azóta kiderült, hogy szép, szép a fikusz, de ha tiszta levegőre vágyunk, nincs az a cserepes növény, ami megoldaná a problémát.