A fajok evolúciója akár kétszer, sőt négyszer is gyorsabb lehet annál, mint azt Charles Darwin evolúciós felfedezései óta hittük, állapította meg egy negyven fős nemzetközi kutatócsoport több évtized megfigyelései alapján.

A Science-ben május 26-án publikálták azt a tanulmányt, amit vezető szerzőként az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, Timothée Bonnet jegyez, és amelyben 250 ezer egyed összesen 2,6 millió órányi megfigyeléséből származó adatokat elemeztek. A 19 populációra kiterjedő kutatásból arra következtetnek, hogy az egyes fajok esetén az evolúció sokkal gyorsabb, mint a korábbi elképzelések szerint.

Több évtized megfigyeléseiből pár év alatt számolták ki, milyen gyors valójában az evolúció

Bonnet a Cosmosnak elmondta, hogy hosszú távú megfigyelések alapján dolgoztak: egy-egy populációt 11-63 évig vizsgáltak, és igyekeztek egymástól jelentősen eltérő fajokat választani. Így a megfigyelt fajok között helyet kaptak a skóciai gímszarvasok (Cervus elaphus scoticus), a kanadai énekes verebek (Melospiza melodia) és a tanzániai pettyes hiénák (Crocuta crocuta) is.

Egy új modell segítségével a meglévő adatokra támaszkodva három év alatt sikerült számszerűsíteni az eredményeket. Ezek alapján a természetes szelekció által kiváltott genetikai változások sokkal gyorsabban terjednek el egy-egy populáción belül, mint azt korábban Darwin gondolta. Egy-egy a szervezet túlélését vagy a szaporodás elősegítését szolgáló genetikai változáshoz geológiai léptékű időtávlatok helyett mindössze néhány generáció életének időtartamára van szükség.

Bonnet a Conversationben úgy fogalmaz, hogy az utódok 18,5 százalékkal „jobbak”, mint a szüleik, vagyis genetikai állományuk 18,5 százalékkal jobban képes alkalmazkodni a megtapasztalt környezeti változásokhoz. Ez viszont nem elég a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz. A kutatás csak a természetes szelekció szempontjából fontos gének változásával kapcsolatban állapította meg az evolúció sebességét (amit ráadásul nem is igazán lehet összevetni semmilyen konkrét kiinduló értékkel), a mutációk, a vándorlás és a véletlen hatásait nem vizsgálták külön.

A kutatásból az is kiderült, hogy az adaptív evolúció (vagyis a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás a hatékonyabb szaporodás és az életben maradás érdekében) nem tudja teljes mértékben kompenzálni az élőhelyek gyors megváltozását.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Fél évszázados törzsfejlődési elméletet igazolt Székely Tamás evolúcióbiológus kutatócsoportja

Vajna Tamás tudomány 2022. május 6.

A környezet valóban befolyásolja az evolúciót, a szövőmadarak esetében legalábbis biztosan – derítette ki áttörő kutatásában a Bath-i Egyetem professzora.

Egy lépéssel közelebb jutottunk az élet eredetének megértéséhez

Tóth András tudomány 2022. május 20.

Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.

Halnak a hüllők, ez pedig nagy baj a Földnek

Dippold Ádám tudomány 2022. április 29.

Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.