A terület régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű: az óriási nekropoliszban több dinasztia is temetkezett. Most a római korból kerültek elő maszkok.
A feltárást végző egyiptológusok szerint az egykori alkotók az ókori Egyiptom művészetében ritka tudatossággal játszottak az alakok háromdimenziós és frontális ábrázolásával.
A Hekasepesz nevű férfi 4300 éves múmiáját rejtő sírhelyre a Dzsószer-féle lépcsős piramis közelében találtak rá, egy 15 méter mély akna legalján.
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
A Varsói Egyetem régészei szerint Mehtjetju, a férfi, akit a sírba temettek, valószínűleg a legelőkelőbb körökhöz tartozott, és ő kezelte a fáraó titkos dokumentumait is. A hivatalnok sírja viszont szegényesen díszített, ebből azt a következtetést vonják le, hogy hirtelen érhette a halál.
A kifogástalan minőségben fennmaradt falfestmény II. Ramszesz fáraó kincstárnokának sírját díszítette, és életének fontos jeleneteit ábrázolta – meg egy borjúvágást.