Kiszáradt egy víztározó Irakban, felszínre kerültek egy 3400 éves város romjai
Az elmúlt hónapokban különösen súlyosan érintette a klímaváltozás okozta rendkívüli szárazság Irak területeit, ami azzal is járt, hogy az amúgy is zsugorodó víztározókból nagy mennyiségű vizet vezettek el a termés megmentésére. A folyamat során a moszuli gát területén egy ősi város romjai kerültek a felszínre.
A gátat még az 1980-as években építették, mielőtt a települést alaposan átvizsgálták volna a régészek, akik most szembesültek a ritka leletekkel. A Kemune nevű lelőhelyen egy bronzkori palota és több más, nagyméretű épület romjaira bukkantak, amelyek a szakértők szerint a kb. 3400 évvel ezelőtt létező Zakhiku városában állhattak. A város a Mitanni Birodalom egyik központja volt, amely i. e. 1550 és 1350 között állt a Tigris folyó partján.
A gát egyszer, 2018-ban már visszahúzódott annyira, hogy a kutatók rövid ideig dokumentálhatták a romokat, de akkor hamar visszaállt a vízszint, és újra betemetődtek az épületek. Ez az esemény azonban eléggé felkészítette a régészeket ahhoz, hogy egy újabb visszahúzódásra várva készen álljanak az ősi város feltérképezésére. A Kurdisztáni Régészeti Szervezet, a Freiburgi Egyetem és a Tübingeni Egyetem kutatói most neki is láttak ennek a munkának.
A négy éve azonosított palota mellett most egy nagy falakkal és tornyokkal rendelkező erődítményt, egy ipari komplexumot és egy óriási, többszintes raktárépületet is azonosítottak a Mitanni Birodalom idejéből. „A hatalmas raktár különösen fontos, mivel óriási mennyiségű árut tárolhattak benne, amit valószínűleg a régió minden szegletéből szállíthattak ide” – mondta Ivana Puljiz, a Freiburgi Egyetem kutatója.
A vályogtéglából épült falak annak ellenére kiváló állapotban maradtak fenn, hogy a lelőhely több mint 40 évig víz alatt volt, de ezt a régészek a város hirtelen, i. e. 1350 körül bekövetkezett bukásának tudják be. Ekkor egy nagy földrengés pusztított a térségben, és az összeomlott épületek megmaradt falaira egy védő törmelékréteg hullott, ami betakarta a romokat, így például a falfestmények is fennmaradhattak.
Az egykori városból több kerámiaedény is előkerült, amelyek között több mint száz, a Középasszír Birodalom idejéről (a földrengés utáni időkből) származó, ékírással díszített agyagtáblát is találtak. A kutatók reményei szerint ezek a feljegyzések tartalmazhatnak némi információt arról, hogy kik éltek a városban, de talán még magáról a várost elpusztító földrengésről is adatokkal szolgálhatnak.
A gátat azóta újra feltöltötték, így a város romjai ismét víz alá kerültek, de a kutatók mindent megtettek annak érdekében, hogy amikor a víz ismét visszahúzódik, megmaradjanak a leletek a jövőbeni ásatásokhoz – a romokat műanyag borítással fedték be, ami a következő években megakadályozza az eróziót és az anyagromlást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: