Közép-Európa valaha volt legforróbb nyarának első hetén lehetünk túl, a java még csak most jön

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Csendes-óceán középső és keleti térségének lehűlését eredményező La Niña-jelenség miatt a klímatkutatók szerint Észak-Amerikában és Európában extrém forróság és szárazság várható idén nyáron. Bár a La Niña a testvérpárjával, a nála inkább ismert El Niño-val ellentétben globálisan hűsítő hatással van a földi klímára, Észak-Amerikában, Európában és az Egyenlítői-Afrika térségében lokálisan az extremitásokig fokozza a szárazságot és a hőséget. Cserébe Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában szokatlanul sok csapadék várható. 

A La Niña nem más, mint a csendes-óceáni vizeket melegítő El Niño-időszakok közötti, ellentétes hatású időjárási jelenség. Mindkét időjárási anomália 2-7 évente jelentkezik és néhány hónapon át tart. Legalábbis eddig ez tipikusan így történt. A mostani La Niña fázis azonban 2021 utolsó negyedévében kezdődött, és mostanra nagyjából le kellett volna csengenie, azonban a legutóbbi számítások és szimulációk szerint a vártnál tovább fog tartani. A jelenlegi kalkulációk szerint leghamarabb őszre lehet vége, vagyis az éghajlat- és óceánkutatók szerint meg fogja határozni az egész előttünk álló nyarat. Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató a témában írt Facebook-posztjában ugyanakkor azt írta, „amikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara”.

Bár nem az idei lesz az első szokásosnál erősebb hatású La Niña, az idei mindenképp hosszabbnak bizonyul, mint a korábbiak általában. Bár a két időjárási anomália pontos működését még mindig nem értik a legapróbb részletekig, annyi bizonyos, hogy az óceáni áramlatok mellett a légköri nyomásra és az időjárásra is kihatással vannak, nemcsak a Csendes-óceán térségében, hanem az egész világon. Miközben az El Niño például mérsékli az észak-atlanti térségben a trópusi viharok gyakoriságát és erősségét, a La La Niña épp ellentétes hatású, de jelentős hatást gyakorolnak például az olyan szigetországok egész éves klímájára, mint Nagy-Britannia, vagy az egész világ mezőgazdaságára és energiaigényére is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: