55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb adatai szerint 60 százalék esély van rá, hogy a Déli Oszcilláció meleg periódusa még májusig húzódik, utána semleges időszak várható.
Tavaly június óta egymás után dőlnek meg a havi hőmérsékleti rekordok.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal számításai szerint a Déli Oszcilláció most kezdődő meleg fázisában sorra dőlhetnek a hőmérsékleti csúcsok.
Eddig úgy volt, hogy nyár elejére véget ér a La Niña, most azonban úgy tűnik, marad őszig. Emiatt a Csendes-óceán hűvösebb marad, cserébe Európában extrém hőség és szárazság várható a nyáron, majd az észak-atlanti térségben a szokásosnál több lehet a hurrikán.
Kanadai meteorológusok nagyrészt a klímaváltozásnak tulajdonítják a példátlan időjárást, amely háromszorosára növelte a halálozást Brit Kolumbiában, és elpusztított egy falut. Észak-Amerika nyugati része fölött szokatlan mértékű hőkupola alakult ki a La Niña hatás gyengülése miatt.
A kontinensen a rekordmeleg 2019-hez képest is 0,4 Celsius-fokkal nőtt az évi átlaghőmérséklet. Az északi féltekén jelentkezett a melegedés nagy része, Szibéria egyes pontjain 6-8 fokkal melegebbet mértek, mint a sok évi átlag – derült ki a Copernicus méréseiből.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Műholdjainak 1997 és 2017 között készített képeiből összefűzött videót publikált az amerikai űrhivatal.