A kutyák elméje szag és forma alapján képezi le az ismerős tárgyakat

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Megdöbbentő eredményeket közölt az az Animal Cognition folyóiratban most megjelent tanulmány, amelyben az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói számolnak be legújabb kutatási eredményeikről.

Állításuk szerint a kutyák (Canis familiaris) multimodális mentális képet alkotnak az ismerős tárgyakról, magyarán amikor egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit, formáját vagy szagát képzelik el – olvasható a tanszék honlapján publikált ismertetőben.

A kutatócsoport abból indult ki, hogy azok az érzékszervek, melyeket a kutyák különböző tárgyak, például a játékaik azonosítására használnak, tükrözik azt, ahogyan a tárgyak jelen vannak az elméjükben. Ha a szaglásukra hagyatkoznak a keresés során az az jelzi, hogy tudják, milyen szaga van az adott játéknak, ha pedig a látásukat használják, akkor pedig azt, hogy tisztában vannak, hogy néz ki.

Szimatoló golden retriever-kölyökFotó: Michel Gunther/Biosphoto

Korábbi vizsgálatukban már feltárták, hogy néhány kivételes képességű kutya képes megtanulni tárgyak neveit. Az első kísérletben 3 tehetséges szótanuló kutyát és 10 tipikus családi kutyát képeztek ki (azaz olyan kutyát, amelyek nem tudnak játékneveket), hogy odahozzák a jutalommal járó játékot. A kutatók ezután azt figyelték meg, hogyan keresik ezt a játékot, amelyet mindig 4 másik közé helyeztek, sötétben és világosban egyaránt. A szótanuló tehetséges ebek  sikeresen választották ki a gazdáik által megnevezett játékokat világosban és sötétben is. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy nevének hallatán felidézik az adott tárgy a különböző érzékszervi jellemzőit, és ezt a „multiszenzoros mentális képet” tudják azonosítani sötétben is.

A kutatók összegzése szerint amikor a kutyák játszanak egy játékkal, akár csak rövid ideig is, de odafigyelnek annak különböző tulajdonságaira, és meg is jegyzik ezeket az érzékszervi információkat.

Az alábbi videóban nézhető meg a tanulmány mozgóképes összefoglalója:

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: