Megvan a kutyák barátságos viselkedéséért felelős génmutáció

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Egy friss japán kutatásban a különböző kutyafajták kommunikációs és kognitív képességeinek genetikai hátterét vizsgálták. A viselkedés genetikai háttere egyelőre még meglehetősen homályos, nemrégiben egy másik kutatásból például az derült ki, hogy döntően nem ez határozza meg az állat viselkedését, a mostani kísérletekben a japán Azabu Egyetem kutatói viszont találtak egy nyomot.

Miho Nagasawa és kollégái négy gén variációit vizsgálták 642 kutyánál, és arra jutottak, hogy a melanocortin 2 receptor (MC2R) mutációi összefüggésben állnak az állatok viselkedésével. A génvizsgálat után a tudósok két kísérletet hajtottak végre a kutyákkal, amelyekben az ember-kutya interakciót vizsgálták, majd az eredményeket összevetették a genetikai adatokkal.

Az MC2R és a trükkös láda esete

Az első kísérletben a kutyának két fejjel lefelé fordított edény közül kellett kiválasztania azt, ami alá élelmet rejtettek, a kísérlet vezetője pedig jelekkel próbálta az állat tudomására hozni, hogy hol van az étel. Kiderült, hogy azok az állatok, amelyeknél az MC2R módosult, hatékonyabban értelmezte az ember jeleit, és könnyebben jutott hozzá az elrejtett csemegéhez. 

A második kísérletben a kutatók megmutatták a kutyáknak, hogy hogyan tudnak kinyitni egy lezárt edényt ahhoz, hogy hozzáférjenek a bennük lévő jutalomhoz. Miután a kutya megtanulta, hogy mit kell tennie, egy ugyanolyan edényt kapott, mint az előző, csak épp ezt nem lehetett kinyitni. A kutatók két percen keresztül rögzítették, hogy mit szól ehhez az átvert kutya, majd elemezték a felvételeket. A kísérletből kiderült, hogy azok a kutyák, amelyeknél az MC2R egy másik módosulását figyelték meg, tovább bámultak vádlóan a kísérletvezetőre, mint azok, amelyeknél nem figyelték meg ezt a mutációt. 

Nagasawa szerint ez azt mutatja, hogy ennek a génnek a mutációi csökkenthették a kutyákban a félelemérzetet és az agressziót, így ez magyarázhatja azt is, hogy hogyan kerülhetett egymáshoz közel az ember és a kutya. 

A kutató azt várja, hogy ez a kutatás és a további vizsgálatok közelebb vihetik a tudósokat a fajok közötti kommunikáció megértéséhez, ez pedig azon túl, hogy segít megfejteni az ember-kutya kapcsolat genetikai alapjait, talán más fajokkal is könnyebbé tehetik a kommunikációt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: