A világ egyik legelső mecsetének maradványaira bukkantak az izraeli sivatagban

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Különleges ősi mecsetre bukkantak izraeli régészek, miközben az ország déli részének sivatagos területén, Rahat beduin városában egy új városrész kiépítésének munkálatain dolgoztak. A több mint 1200 évesnek vélt mecset maradványai a szakértők szerint fényt deríthet arra az időszakra, amikor a régióban tömegesen tértek át a kereszténységről az iszlám hitre.

A Negev-sivatagban talált mecset egy négyzetes helyiséget, valamint egy Mekka irányába néző falat is tartalmazott, a falban egy déli irányba mutató, félkör alakú mélyedéssel. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szerint ezek az egyedi jellemzők egyértelműen arra utalnak, hogy az épületet mecsetként használták.

A szakértők szerint több tucatnyi hívő befogadására képes mecsettől nem messze egy fényűző lakóépületet is felfedezték – az itt talált étkészletek és üvegből készült dísztárgyak maradványai a hatóság szerint a lakók gazdag státuszára utalnak.

Fotó: MENAHEM KAHANA/AFP

A most talált mecset közelében már három évvel ezelőtt is találtak egy iszlám imahelyet, amely szintén a 6-7. századból származik, és az IAA szerint ez a két épület a világ legkorábbi ismert mecsetei közé sorolható. A környéken talált imahelyek, lakóházak és birtokok maradványai arra a történelmi folyamatra is rávilágítanak, amely a területen egy új uralkodó és kultúra megjelenésével zajlott, és egy új vallás, az iszlám terjedésével is járt.

A régióban a 7. század első felében történt a muszlim hódítás, és fokozatosan épültek ki az imahelyek, miközben a bizánci és keresztény kulturális hatások is átadták a helyet az iszlám jegyeknek.

Fotó: MENAHEM KAHANA/AFP

Az IAA szerint a rahati mecseteket történelmi műemlék vagy akár aktív imahely formájában őrzik meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: