A világ egyik legelső mecsetének maradványaira bukkantak az izraeli sivatagban
Különleges ősi mecsetre bukkantak izraeli régészek, miközben az ország déli részének sivatagos területén, Rahat beduin városában egy új városrész kiépítésének munkálatain dolgoztak. A több mint 1200 évesnek vélt mecset maradványai a szakértők szerint fényt deríthet arra az időszakra, amikor a régióban tömegesen tértek át a kereszténységről az iszlám hitre.
A Negev-sivatagban talált mecset egy négyzetes helyiséget, valamint egy Mekka irányába néző falat is tartalmazott, a falban egy déli irányba mutató, félkör alakú mélyedéssel. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szerint ezek az egyedi jellemzők egyértelműen arra utalnak, hogy az épületet mecsetként használták.
A szakértők szerint több tucatnyi hívő befogadására képes mecsettől nem messze egy fényűző lakóépületet is felfedezték – az itt talált étkészletek és üvegből készült dísztárgyak maradványai a hatóság szerint a lakók gazdag státuszára utalnak.
A most talált mecset közelében már három évvel ezelőtt is találtak egy iszlám imahelyet, amely szintén a 6-7. századból származik, és az IAA szerint ez a két épület a világ legkorábbi ismert mecsetei közé sorolható. A környéken talált imahelyek, lakóházak és birtokok maradványai arra a történelmi folyamatra is rávilágítanak, amely a területen egy új uralkodó és kultúra megjelenésével zajlott, és egy új vallás, az iszlám terjedésével is járt.
A régióban a 7. század első felében történt a muszlim hódítás, és fokozatosan épültek ki az imahelyek, miközben a bizánci és keresztény kulturális hatások is átadták a helyet az iszlám jegyeknek.
Az IAA szerint a rahati mecseteket történelmi műemlék vagy akár aktív imahely formájában őrzik meg.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mohamed meghalt, az iszlám életre kelt – az arab terjeszkedés kora
Már a 7. században elhangzott, hogy Allah akbar!, amikor az új hitüktől felvillanyozott arabok történelmük során először léptek fel egységesen, és egymás után hódították meg a perzsák, illetve Bizánc kezében lévő területeket. Hódításaikat csak Konstantinápoly volt képes megállítani.
Magyar régész kutatja a korai keresztény közösségek életét a Szentföldön
A korai kereszténység kutatási eredményei összefüggésbe hozhatók a honfoglalás előtti kora középkori és a honfoglalás utáni, a korai magyar hagyatékban is megjelenő tárgyakkal, meséli Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa a Glossza podcast legújabb adásában.
Több mint száz év után rátaláltak Zeusz templomának romjaira Egyiptomban
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.