Az Eurostat június végén közzétett felmérése szerint 2021-ben a 15-54 éves korosztályban az Európai Unió területén minden negyedik ember (26,4 százalék), vagyis körülbelül 74,4 millió fő maradt ki a munkaerőpiacról.

Ez azt jelenti, hogy sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem jelennek meg a foglalkoztatási statisztikákban, tehát nincs bejelentett munkájuk, de nem keresnek aktívan állást, és nem is tudnának azonnal munkát vállalni, mert ezt például családi kötelezettségeik, gondozási feladataik, saját betegségük vagy egyéb okok nem engedik. Az Eurostat értelmezése szerint nem tartoznak ide a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.

Az adatok azt mutatják, hogy Olaszországban (35,5 százalék), Romániában (34,4 százalék), Görögországban (32,7 százalék), Horvátországban (31,3 százalék) és Belgiumban (30,3 százalék) a legnagyobb a munkaerőpiacon kívüliek aránya, míg Svédországban (17,1 százalék) és Hollandiában (16,3 százalék) jelentősen kisebb az arány.

Általában véve elmondható, hogy a valamilyen oknál fogva a munkaerőpiacon nem megjelenő nők aránya sokkal magasabb a férfiakénál – Romániában, Olaszországban, Máltán és Görögországban például több mint 15 százalékponttal. Ha a gondozási feladatok és egyéb családi kötelezettségek kategóriáit tekintjük, akkor az egész EU területén nézve a nők aránya (összesen 8,6 százalék) itt szintén sokkal magasabb a férfiakénál (összesen 0,5 százalék), vagyis elmondható, hogy a gondozási feladatok továbbra is többnyire a nőkre hárulnak Európában.

A családokban lévő betegek, idősek, munkaképtelen vagy fogyatékkal élő gyerekek, rokonok ápolása miatt a munkaerőpiacról leginkább Csehországban (12,8 százalék), Romániában (11 százalék) és Írországban (8,2 százalék) szorulnak ki a nők, Magyarországon ez az arány 5,4 százalék. Ehhez képest Dániában a nők 0,9, Svédországban 1,5, Szlovéniában 1,8 százaléka nem vállal bejelentett munkát gondozási feladatok miatt. A férfiak körében ez az arány az 1 százalékot még akkor is csak Írországban (1,1 százalék) haladja meg, ha ezeket a feladatokat az „egyéb családi okok” kategóriájával kombináljuk. Magyarországon ez az arány a többi EU-s országhoz képest 0,9 százalékkal tehát viszonylag magasnak számít.

Ahol viszont Magyarországon magasnak bizonyultak a számok, az a 15-24 éves nők körében mért gondozási feladatok aránya. Míg átlagosan az EU-ban a nők 2,1 százaléka marad ki emiatt a munkaerőpiacról – és nem például tanulás vagy tréningek miatt –, Magyarországon ez az arány 6 százalék, Romániában 8,5 százalék, Bulgáriában pedig 6,4 százalék. A fiatal férfiak esetén az EU szintjén ez elenyésző, átlagosan mindössze 0,2 százalékukat érinti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A nők legalább annyit dolgoznak, mint a férfiak, de munkájuk nagy része láthatatlan, és nem kapnak érte fizetést

Kende Ágnes tudomány 2022. március 25.

Az EU országaiban a nők évente közel 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de ez a különbség nem csupán a fizetésekből, hanem az alacsonyabb mértékű foglalkoztatásból és a munkaidő különbségeiből adódik össze. Egy új interaktív gondozási térkép jól illusztrálja, hogy otthon is a nők végzik a gondozási munka oroszlánrészét.

A magyar kismamák úgy érzik, magukra hagyta őket az állam

Szabó Attila tudomány 2022. június 17.

A családpolitika kimerül az anyagi támogatásokban, míg a szülő nők mentális egészségének megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik Magyarországon. A túlterhelt védőnők hatásköre korlátozott, a fizetős szoptatási vagy pszichés tanácsadást nem mindenki engedheti meg magának, így az újdonsült anyák gyakran kénytelenek maguktól, online tájékozódni.