Versengő identitások és nacionalizmusok: az ukrán válság más szemmel
Az elmúlt hónapokban valamennyi médiafelületen özönlenek felénk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos hírek, azonban viszonylag kevés szó esik magáról az ukrán államról és nemzetpolitikájáról, az államhatalom diszfunkcionális jellegéről vagy éppen a migrációról és a kisebbségek túlélési stratégiáiról. Egyes összefoglalókban ugyanakkor többször is megfogalmazódott az a gondolat, hogy valójában nem is beszélhetünk egységes ukrán nemzetállamról, sőt még csak működő államról sem. A Glossza 20. epizódjában többek között ezt a kérdést járta körbe Borbély Sándor antropológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa, valamint Tátrai Patrik geográfus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A Szovjetunió széthullása után a térség valamennyi országában, így Ukrajnában is kezdetét vette egy nemzetépítési politika. A beszélgetésben résztvevő kutatók teljesen természetesnek tartják, hogy Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak, ami elsősorban a térség nyelvi és kulturális megosztottságára vezethető vissza.
Milyen okok húzódnak a mögött, hogy ez az útkeresés és a modernizációs törekvések sikertelenek voltak? Mindez elsősorban az ország nyelvi és kulturális tagoltságával magyarázható. Képzeljünk csak el egy olyan államot, amely lakosságának 30 százaléka (kb. 14 millió fő) nem a nemzeti nyelvet, hanem jelen esetben az oroszt beszéli anyanyelvként, ezen kívül pedig 5–6 millió fő bár ukrán nyelvtant használ, orosz szókinccsel fejezi ki a gondolatait. Emellett a regionális szinten összesen négy, 10 százalék feletti nyelvi kisebbség is kihívások elé állítja az utóbbi években egyértelműen nyugati orientációjú államhatalmat. Regionális adalék Kárpátaljához kapcsolódva: az ott élő magyarok 41 százaléka semmilyen idegen nyelvet nem beszél (tehát az ukránt sem), aminek következtében nemcsak a lakosság államhoz való lojalitása alacsony, hanem a munkaerőpiacon sem képesek megfelelő pozíciókat szerezni. Látnunk kell ugyanakkor, hogy az „egy nyelv, egy ország” típusú, 2014 óta elterjedt politikai törekvések elsősorban nem a magyar vagy a többi kisebbség, hanem az oroszok ellen irányulnak.
Az epizód vendégei több szinten igyekeznek érzékeltetni a diszfunkcionális állam fogalmának jelentését, valamint azt, hogy az államhatalom jelenlétének hiánya milyen következményekkel jár(t) a lakosságra nézve, és hogyan mutatkozott meg mindennapi működésükben. Ezek között említhető például, hogy az 50 leggazdagabb ukrán oligarcha az ország GDP-jének 45 százalékát birtokolta a 2000-es évek elején; összevetésként, ez az arány az USA-ban 4 százalék körül mozog. Ezt tetézi, hogy Ukrajna az elmúlt tíz évben 10 millió főt veszített lakosságából, így a munkaerőpiac tulajdonképpen az összeomlás szélén áll. Mindez a hétköznapokban a munkahelyi vezetők kijátszásában, a fusizásban, a munkahelyi lopásokban, a kölcsönös szívességeken alapuló kapcsolatokban vagy éppen a magánházaknál üzemeltetett üzemanyag-töltőállomások működtetésében nyilvánul meg, amelyek bár rövid távon biztosították az emberek megélhetését, hosszabb távon intézményesítették a társadalmi egyenlőtlenségeket, sőt, a szabálysértések az évek alatt szokássá, normává váltak.
Többek között ezeknek a jelenségeknek tudható be, hogy a szomszédok, főleg a visegrádi országok egy ideje olyan politikai törekvésekkel jelentkeznek a térségben, amelyek esetenként az ukrán állami politika és hatalmi jelenlét helyettesítésére tesznek kísérletet, máskor pedig erőforrások (általában humán erőforrás) megszerzésére törekszenek. A felvázolt kép tehát a demokrácia vagy az állampolgárok jólléte szempontjából meglehetősen sötét, amint cseppet sem ellensúlyoz a biztonságpolitikai és geopolitikai szempontból erős Ukrajna képe, amely az elmúlt hónapok során bontakozott ki előttünk.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt. A Glossza 20. adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: