Versengő identitások és nacionalizmusok: az ukrán válság más szemmel

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az elmúlt hónapokban valamennyi médiafelületen özönlenek felénk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos hírek, azonban viszonylag kevés szó esik magáról az ukrán államról és nemzetpolitikájáról, az államhatalom diszfunkcionális jellegéről vagy éppen a migrációról és a kisebbségek túlélési stratégiáiról. Egyes összefoglalókban ugyanakkor többször is megfogalmazódott az a gondolat, hogy valójában nem is beszélhetünk egységes ukrán nemzetállamról, sőt még csak működő államról sem. A Glossza 20. epizódjában többek között ezt a kérdést járta körbe Borbély Sándor antropológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa, valamint Tátrai Patrik geográfus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Szovjetunió széthullása után a térség valamennyi országában, így Ukrajnában is kezdetét vette egy nemzetépítési politika. A beszélgetésben résztvevő kutatók teljesen természetesnek tartják, hogy Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak, ami elsősorban a térség nyelvi és kulturális megosztottságára vezethető vissza.

Milyen okok húzódnak a mögött, hogy ez az útkeresés és a modernizációs törekvések sikertelenek voltak? Mindez elsősorban az ország nyelvi és kulturális tagoltságával magyarázható. Képzeljünk csak el egy olyan államot, amely lakosságának 30 százaléka (kb. 14 millió fő) nem a nemzeti nyelvet, hanem jelen esetben az oroszt beszéli anyanyelvként, ezen kívül pedig 5–6 millió fő bár ukrán nyelvtant használ, orosz szókinccsel fejezi ki a gondolatait. Emellett a regionális szinten összesen négy, 10 százalék feletti nyelvi kisebbség is kihívások elé állítja az utóbbi években egyértelműen nyugati orientációjú államhatalmat. Regionális adalék Kárpátaljához kapcsolódva: az ott élő magyarok 41 százaléka semmilyen idegen nyelvet nem beszél (tehát az ukránt sem), aminek következtében nemcsak a lakosság államhoz való lojalitása alacsony, hanem a munkaerőpiacon sem képesek megfelelő pozíciókat szerezni. Látnunk kell ugyanakkor, hogy az „egy nyelv, egy ország” típusú, 2014 óta elterjedt politikai törekvések elsősorban nem a magyar vagy a többi kisebbség, hanem az oroszok ellen irányulnak.

Az epizód vendégei több szinten igyekeznek érzékeltetni a diszfunkcionális állam fogalmának jelentését, valamint azt, hogy az államhatalom jelenlétének hiánya milyen következményekkel jár(t) a lakosságra nézve, és hogyan mutatkozott meg mindennapi működésükben. Ezek között említhető például, hogy az 50 leggazdagabb ukrán oligarcha az ország GDP-jének 45 százalékát birtokolta a 2000-es évek elején; összevetésként, ez az arány az USA-ban 4 százalék körül mozog. Ezt tetézi, hogy Ukrajna az elmúlt tíz évben 10 millió főt veszített lakosságából, így a munkaerőpiac tulajdonképpen az összeomlás szélén áll. Mindez a hétköznapokban a munkahelyi vezetők kijátszásában, a fusizásban, a munkahelyi lopásokban, a kölcsönös szívességeken alapuló kapcsolatokban vagy éppen a magánházaknál üzemeltetett üzemanyag-töltőállomások működtetésében nyilvánul meg, amelyek bár rövid távon biztosították az emberek megélhetését, hosszabb távon intézményesítették a társadalmi egyenlőtlenségeket, sőt, a szabálysértések az évek alatt szokássá, normává váltak.

Többek között ezeknek a jelenségeknek tudható be, hogy a szomszédok, főleg a visegrádi országok egy ideje olyan politikai törekvésekkel jelentkeznek a térségben, amelyek esetenként az ukrán állami politika és hatalmi jelenlét helyettesítésére tesznek kísérletet, máskor pedig erőforrások (általában humán erőforrás) megszerzésére törekszenek. A felvázolt kép tehát a demokrácia vagy az állampolgárok jólléte szempontjából meglehetősen sötét, amint cseppet sem ellensúlyoz a biztonságpolitikai és geopolitikai szempontból erős Ukrajna képe, amely az elmúlt hónapok során bontakozott ki előttünk.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt. A Glossza 20. adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: