„A benyomásaim jóval kedvezőbbek, mint előre hittem volna, de annyi legalábbis biztos, hogy messze nem olyan rossz az élet, ahogy azt én és a legtöbb nyugati gondolná” – írta noteszébe az amerikai fotós, aki négy évvel a szabadságharc vérbe fojtása után érkezett a legvidámabb barakkba.
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak. Hogy miért? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb adásából.
A jelentéseket készítő amerikai ügynök egy szovjet tudóstól megtudta, hogy kibernetikai kutatásokkal, agyi jelek rögzítésével és sugárzásával, valamint gondolathullámokkal való kísérletezéssel is foglalkoztak a hatvanas évek Szovjetuniójában.
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
Az orosz elnök legutóbbi írásával valószínűleg semmi mást nem akart elérni, mint történelmi megalapozást szolgáltatni ahhoz, amit 2014 óta Ukrajnával szemben tett, beleértve a Krím annektálását, és mindenki számára világossá tenni, hogy amíg ő Oroszország elnöke, Ukrajnát nem engedi el.
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.
A politikai elit első kézből tapasztalhatta meg, hogy milyen veszélyei vannak a deepfake technológiának.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
A szovjetek által csak Ivánnak vagy Ványának becézett hidrogénbomba háromezerszer nagyobb robbanóerővel bírt a Hirosimára ledobott atombombánál, és 1961-es felrobbantása után még 900 kilométeres távolságban is repesztett be ablaküvegeket.
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
Ahogy védnöke, Zsukov marsall, úgy a pesti oldalt ostromló Afonyin tábornok is nehezen uralkodott indulatain. Csak míg Zsukov végül eltette a fegyvert, Afonyin agyonlőtte őrnagyát – ami egy apró foltot sem ejtett a karrierjén. Egyre több kerül elő a második világháború korábban titokként kezelt dokumentumai közül Ororszországban.
Egy jekatyerinburgi reklámfotós új hivatást talált a babafotózásban. A szovjet Barbie-ról és Kenről készített sorozata különösen emlékezetesre sikeredett.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
Az államszocialista érában dinamikusan fejlődő település lassú kínhalálát évtizedek óta nem sikerült megállítani, pedig a vasúti áruforgalomból élő keleti határ menti település megmentésére nemcsak uniós milliárdokat fordítottak, hanem szép reményű gazdaságpolitikai terveket is szőttek.
Az amerikaiak szerint Oroszország megszegte az egyezményt, az oroszok ezt tagadták, de az 1987-ben aláírt INF-szerződés felbontása ellen nem nagyon tiltakoztak. Szakértők az 1980-as évek óta történt legnagyobb nukleáris fegyverkezési válságról beszélnek.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.
Putyin szavazóinak 42 százaléka tisztelettel gondol a nagy szovjet vezérre. Sz. Bíró Zoltán szerint a Krím-félsziget elszakítása és Oroszországhoz csatolása a lakosság nagy többségének körében azt a meggyőződést keltette, hogy országa újra tekintélyt parancsoló nagyhatalommá vált.
50 évvel ezelőtt belülről próbálták megreformálni a szocializmust Csehszlovákiában. Bár Kádár eleinte megpróbált közvetíteni Dubcek és Brezsnyev között, nem járt sikerrel: a vértelen ellenállást kemény megtorlás követte. Prágai tavasz magyar szemmel.
Kazahsztán 2025-ig átáll a cirill ábécéről a latinra, amitől inkább társadalmi és kulturális fejlődést várnak, mint direkt megtérülést.
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.
68 éves korában elhunyt a második számú magyar űrhajós, aki soha nem jutott el az űrbe.
Negyvenezer halottja volt a budapesti harcoknak a második világháborúban, az épületek harmada elpusztult, a nők 5-6 százalékát megerőszakolhatták. A lakosság hónapokig tartó fagyoskodás, éhezés és bujkálás után még hosszú ideig híján volt az élelemnek, a közlekedés szinte lehetetlenné vált. Hogyan élte túl ezt a főváros, és hogyan kezdődött az újjáépítés?