szovjetunió

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.

Nem jött össze Sztálin majomember-hadserege, pedig egy őrült orosz tudós mindent megtett érte

Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.

Újabb szovjet kémet lepleztek le a Manhattan-projektből

Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.

Sztálin egyre népszerűbb Oroszországban

Putyin szavazóinak 42 százaléka tisztelettel gondol a nagy szovjet vezérre. Sz. Bíró Zoltán szerint a Krím-félsziget elszakítása és Oroszországhoz csatolása a lakosság nagy többségének körében azt a meggyőződést keltette, hogy országa újra tekintélyt parancsoló nagyhatalommá vált.

Sztálin-szobor, fürdőruhás nők, üres tyúkketrecek – így vonult fel Magyarország a Rákosi-korszakban

Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.

Amikor Budapest kertjei temetővé és szántófölddé váltak – így állt talpra a főváros az ostrom után

Negyvenezer halottja volt a budapesti harcoknak a második világháborúban, az épületek harmada elpusztult, a nők 5-6 százalékát megerőszakolhatták. A lakosság hónapokig tartó fagyoskodás, éhezés és bujkálás után még hosszú ideig híján volt az élelemnek, a közlekedés szinte lehetetlenné vált. Hogyan élte túl ezt a főváros, és hogyan kezdődött az újjáépítés?