Videóajánló: Hogy kerül a botanika a konyhaasztalra?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Mit?

A fotoszintetizáló organizmusok (továbbá azok a különös lények, a gombák) az emberi létfenntartás alapjai, de a tudomány, ami velük foglalkozik, ritkán kerül az érdeklődés középpontjába. Pedig a botanika nélkül vajmi kevés az esély arra, hogy megértsük, miként válunk azzá, amit megeszünk. 

Ki?

Penksza Károly növénytani előadásairól hosszú évtizedek óta ódákat zengenek a a gödöllői agrárkarok (mai hivatalos nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MATE) hallgatói. A Magyar Tudományos Akadémia doktorának tudományos tevékenységébe a természetvédelmi, agrárökológiai kutatások mellett a pedagógiai, módszertani fejlesztések is beleférnek. Nem meglepő, hogy az utóbbi pár évben videógyártásba kezdett: egyetemi előadás helyett pár percben ismertet egy-egy olyan növényt, amivel főzés közben gyakran találkozunk a konyhában. A morfológiai, élettani tudnivalók mellett számos olyan dolog is kiderül az adott növényről, amelyek nem tartoznak szorosan a botanikához – a vöröshagyma esetében például az, hogy miként kerülhető el az aprítása során általánosan tapasztalt könnyezés. 

Hol?

Penksza tanár úr Botanikus a konyhában című sorozata szabadon elérhető a YouTube-on. A száznál is több 5-6 perces epizódból mi most a vöröshagymáról szólót ajánljuk, de van, amelyik a kenderről, a tyúkhúrról vagy a kelbimbóról szól, sőt a magyar konyhákban ritkán felbukkanó erdei fenyő, a bambusz és a kökény sem marad ki.   

    Ezen kívül más videók is találhatók Penksza-csatornáján. Az alábbi például a gyepfelmérés nem várt nehézségeit mutatja be:

      Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: