Azonnal kidobod, újrahasznosítani sem lehet, akkor miért adnak minden árva könyv mellé egy kilométer hosszú számlát?
A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik.
Van azonban egy olyan szemetelési forma, amit szinte mindenki művel, pedig a kártyás fizetés és a digitalizáció korában teljesen fel lehetne számolni, és a bűnös néhány jól irányzott kampánnyal talán nemsokára a szívószálak sorsára juthat.
A vásárláskor kapott papír alapú számlákról, nyugtákról van szó. Azokról az akár 30-40 centiméter hosszú papírszalagokról, amelyek egyébként érzetre évről évre hosszabbodnak, és az esetek túlnyomó többségében már abban a pillanatban a kukában végzik, miután az ember ellép a kasszától. Sőt az is gyakran előfordul, hogy a vásárló el sem veszi a számlát, ami így konkrétan a semmiért nyomtatódott ki, és pillanatokon belül szemét lesz belőle. Kis darab szemét, az tény, de mint később meglátjuk, sok kicsi sokra megy.
A szívószálat nehéz digitális úton kiváltani, de a papírra nyomtatott számlákat az internet, a mobiltelefonok és az okosórák korában tökéletesen lehetne helyettesíteni elektronikus módszerekkel. Így hát nyilvánvaló, hogy a nem újrahasznosítható, vagyis egyszer használatos és sok esetben egészségre ártalmas anyagokat is tartalmazó, papíralapú pénztárgép- és hőpapírszalagok a teljesen felesleges és nehezen indokolható szemét kategóriájába esnek.
Mennyit is tesz ki az a kis papírfecni?
Az Egyesült Államokban a papíralapú nyugták gyártásához a Green America nevű zöld szervezet becslései szerint több mint 3 millió fát és 18 milliárd liter vizet használnak fel évente, és a gyártási folyamat évente annyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mintha plusz 400 ezer autó közlekedne az amerikai utakon. Az Egyesült Királyságban is készítettek hasonló számításokat a Beat the Receipt nevű, 2018-ban a papír alapú számlák opcionálissá tételéért küzdő kampányhoz, és a britek úgy találták, hogy évente 200 ezer fa adja a nyugták alapanyagát, és további 1,6 milliárd liter víz felhasználásával gyártják le a pénztárgépekbe illeszthető hőpapírszalagokat. (Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a kampányt a Flux nevű, digitális számlázással is foglalkozó startup támogatja, így a kampánystatisztikáikat érdemes némi fenntartással kezelni kezelni, de átfogó kutatásokat független intézmények nemigen készítettek a témában.)
Magyarországról nem találtunk efféle statisztikákat, és az általunk megkérdezett Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség sem rendelkezik ilyen adatokkal. Akkor számoljunk!
Annyi biztos, hogy az MNB összesítése szerint 2021-ben a kártyás vásárlások száma Magyarországon elérte az 1 066 milliárdot, és az eddigi trendek szerint a készpénzes tranzakciók körülbelül háromszorosát teszik ki a kártyás vásárlásoknak, tehát több mint 3 milliárd alkalomról beszélünk. Ha az összesen több mint 4 milliárd tranzakció mindegyikéhez tartozik egy minimum 10-20 centiméternyi hosszú nyugta, akkor már 400-800 ezer kilométernyi hosszúságú (és 3-10 centi széles) papírnál tartunk, ami legalább tízszer, ha nem hússzor körbeérné a Földet. A gondolatkísérlet kedvéért vegyük úgy, hogy a hőpapírszalagokat szabványosították, 9 méteres hosszban és 55 grammos kiszerelésben. Ekkor körülbelül 88 millió tekercsre lenne szükség, 4880 tonnányi papírral. Ennek előállításához körülbelül 70-80 ezer kivágott fára van szükség, ugyanis 1 tonna fehér papírhoz mintegy 1700 kg, azaz 15-17 darab fát használnak fel. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 70-80 ezer fát használhat el a teljes magyar lakosság a nyugtáira, és erre jön rá a hőpapír előállításának környezetterhelése, ami a brit és az amerikai adatok tükrében még amatőr számításaink alapján is elképzelhető lehet.
Azonnal megy a kukába, és egyáltalán nem hasznosítható újra
Ez különösen annak tudatában fájdalmas, hogy a papír alapú nyugták és számlák, amelyeket eredetileg a gazdaság fehérítésére és a transzparencia növelésére vezettek be, néhány kivételtől eltekintve szinte azonnal mennek a kukába. A Green America megbízásából készült, 2019-es felmérés szerint a megkérdezett mintegy ezer amerikai legtöbbje a kapott nyugták több mint felét eldobja vagy elveszíti, és 28 százalékuk esetében ez majdnem az összes papír alapú számlánál így van. A válaszadók majdnem fele pedig hozzátette, hogy „rosszul érzi magát”, amikor kidobja a kasszánál kapott papírdarabot. Nem is csoda, hiszen ezek a számlák a tintatartalom és a hőpapír miatt egyáltalán nem hasznosíthatók újra, és így olyankor is felesleges szemét keletkezik, ha csak egy csomag rágóért ugrik le az ember a sarki éjjel-nappaliba.
Vannak persze, akik semmilyen számlát nem dobnak ki, ők a Green America felmérésében szereplők 11,4 százalékát teszik ki. Viszont könnyen előfordulhat, hogy ők is hiába őrzik hősiesen a cipők, vasalók, hűtőszekrények nyugtáit: az egyszerű nyomtatás miatt használt, viszonylag olcsó hőpapír hátulütője, hogy egy idő után elpárolog róla a tinta. Így még ha a tudatos vásárló igyekezne is megtartani a nyugtáját, amivel aztán visszacserélheti a nem kívánt árucikket, a garancia hosszabbítását kérheti, és a számla védelmet jelenthet a további díjak esetleges felszámítása esetén, a hőpapír gyengéi miatt ez hamar nehézkessé válhat.
Termékenységcsökkentő hatású nyugták
A hőpapír fizikai tulajdonságai nem csupán kellemetlenek, hanem egyenesen károsak is lehetnek az egészségre. A pénztári szalagok bevonata ugyanis általában biszfenol-A vagy BPA vegyi anyagot tartalmaz, amelynek használatát az EU területén már 2011-ben betiltották a csecsemőknek szánt cumisüvegekben, és két éve eljutottak odáig, hogy a hőpapírokban is csak minimális mennyiségű BPA fordulhat elő.
Csakhogy a BPA alternatívájaként használt biszfenol S vagy BPS szintén a BPA-hoz hasonló egészségügyi kockázatokat hordoz. A biszfenolokat az EU olyan anyagként tartja számon, amely egyrészt csökkentheti a termékenységet és károsíthatja a magzatot, másrészt endokrin-károsító hatással bírhat, vagyis zavart okozhat a hormonrendszer működésében, és hozzájárulhat az inzulinrezisztancia, a cukorbetegség kialakulásához, az elhízáshoz és bizonyos szívbetegségek kialakulásához is.
Frederick vom Saal, az amerikai Missouri Egyetem endokrinológusa, aki évekig tanulmányozta a vegyi anyagot, 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy „olyan, mint egyfajta láthatatlan hintőpor, ami azonnal ráragad az ember kezére és áthatol a bőrön, hogy aztán egy szempillantás alatt a véráramba kerüljön”. Saal szerint a BPS a nők szervezetében háromszor olyan gyorsan szívódik fel, mint a férfiakéban. „Ez nem azt jelenti, hogy a férfiaknál ez ártalmatlan szintű jelenlét, hanem inkább azt, hogy az a mennyiség, amelyet a hőpapír-szalagos nyugtát kézbe vevő nőknél mértünk, különösen ijesztő volt”. Az endokrinológus szerint ha minden más ugyanaz, viszont a vizsgálati alany BPA-nak való kitettsége magasabb, akkor jelentősen megnő a fentebb sorolt betegségkomplexum valószínűsége.
Ez a kockázat különösen kiemelt az egész nap nyugtákat kezelő pénztárosoknál, akik közül sokan kesztyűt viselnek a számlák kiadásához, azonban a vásárlók sem nyugodhatnak meg teljesen. Saal egyik tanulmányában, amelyben a BPA olyan dózisának hatásait vizsgálta, amelyik egy átlagos vásárlót érhet, arra jutott, hogy a vegyi anyag megváltoztatta a tesztalanyok inzulin-előállítási folyamatát.
Legyen akkor elektronikus?
A papíralapú nyugták körüli problémák és a digitalizáció térhódítása miatt felmerült, hogy az e-számlák akár ki is válthatnák a papírt. A Green America felmérése szerint az Egyesült Államokban például 10-ből 9 vásárló szeretné, ha lenne olyan opció, hogy az elektronikus számlát válassza a papír helyett. A megkérdezettek közül a 25-34 éves és a 35-44 éves korosztály 42, illetve 55 százaléka esetén már találkoztak olyan céggel, ahol digitális számlát kérhettek, és fel is iratkoztak rá. A megkérdezettek többsége a kényelem és a környezetvédelem miatt választaná a digitális opciót: 69 százalékuk szerint könnyebben tárolhatók így a nyugták, mint offline verziójuk, és 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy preferenciájukat részben az motiválja, hogy ezzel kímélik a környezetet.
Azok közül, akik ellenzik a digitális nyugtákat, a legtöbben (63,59 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy biztonságosabbnak érzik azt, ha fizikai példánnyal rendelkeznek a számláról, de felmerült az is, hogy így könnyebben nyomon tudják követni a költéseiket, hogy nem biztosak abban, hogyan működik a digitális áruvisszaküldési folyamat, vagy hogy félnek attól, hogy a digitális térben veszítik el az adott számlát. Visszatérő probléma és a digitális számlázáson dolgozó cégek számára megoldandó feladat az adatvédelem kérdése is, hiszen sokan egyáltalán nem szívesen adnák meg e-mail címüket semmiféle vállalatnak.
Csepp a tengerben
Biztosan környezetkímélőbb, ha a számlák nyomtatása, vagyis a hőpapír- és tintahasználat helyett a világ szervereit terheljük le még jobban a digitális nyugtákkal? 2010-ben a finn Aalto Közgazdasági Egyetem elvégezte az erre vonatkozó számításokat, és arra jutott, hogy a papíralapúról az elektronikus számlázásra való átállás 63 százalékkal csökkenti egyetlen számla karbonlábnyomát; a legjelentősebb tényező a felesleges manuális munkafolyamatok kiküszöbölése volt, a második legfontosabb az alapanyagok előállításának és szállításának kiiktatása. Az elektromos adattovábbítás és adatarchiválás jelentősen kisebb környezeti terhelést jelentett, mint a papír alapú munkafolyamatok.
A környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontok ellenére a digitális nyugták elterjedtsége az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is alacsonynak tekinthető. Kaliforniában a szenátus 2019-ben igyekezett egy olyan törvényt megszavaztatni, amely lehetővé tette volna az üzleteknek, hogy rákérdezzenek, akar-e a vásárló papír alapú nyugtát, a papíripari lobbi és más üzleti körök nyomására azonban elkaszálták a javaslatot. A digitális megoldásokat kínáló cégek ennek ellenére gombamód szaporodnak az USA-ban és az európai országokban, és igyekeznek az adatvédelmi aggodalmakat kikerülve megoldást találni a papír alapú nyugták kiiktatására. Mike Childs, a Friends of the Earth környezetvédelmi lobbicsoport munkatársa szerint azonban ahhoz, hogy meg lehessen szabadítani a világot a papíralapú számláktól, sokkal több erőfeszítést kellene tenni: „A kormányzati szabályozásokon kellene lennie a hangsúlynak. Amit az egyének maguk tehetnek, az csak csepp a tengerben ahhoz képest, amilyen szintű változásra lenne szükség”.
A Humusz Szövetség oktatási programvezetője, Merza Péter megkeresésünkre ezt írta:
„Sajnos megbízható és pontos adatunk nincsen a nyugták, blokkok mennyiségére vonatkozóan. Bár nagyon érdekes lenne, és a küldföldi tanulmányok egy része valószínűleg hazánkban is megállja a helyét.
Korábban írtunk arról, hogy a hőpapírral való érintkezésnek milyen egészségügyi kockázatai vannak a BPA-tartalom miatt, illetve itt kitértünk arra is, hogy mit tehetünk fogyasztóként.
A hőpapírral a másik probléma az, hogy nem hasznosítható újra, tehát a szelektív kuka helyett a vegyesben van a helye. Egyes áruházak, pl. a Lidl próbálkozik újrahasznosítható verzió bevezetésével egy ideje a saját áruházaiban. Mi azt képviseljük, hogy a környezeti terhelés a megelőzéssel csökkenthető a legnagyobb mértékben. El is kezdődött egy digitális átállás – erről nincsenek hivatalos forrásaink, csupán személyes tapasztalat. Például az általam ismert csomagolásmentes boltokban csak akkor nyomtatják ki a nyugta másolatát, ha a vásárló kéri. Vagy akár telefonjával le is fotózhatja a részletezőt a gép monitorján.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: