Bronzkori bőrcipő és mumifikálódott rigó is előkerült a jég alól Norvégiában

2022.07.12. · tudomány

Az elmúlt években a régészek több száz olyan leletet fedtek fel, amelyek vadászat, illetve állati és növényi élet nyomaira utalnak. A Norvég Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) kutatói új tanulmányukban számos ilyenről beszámolnak, köztük több ezer éves mumifikálódott állatokról, 6100 éves nyílról vagy egy 3000 éve elhagyott bőrcipőről.

Norvégiában a talaj meglehetősen savas, vagyis a szerves anyagok általában legfeljebb rossz minőségben maradnak fenn benne. A gleccserek mozgása miatt gyakran a jeges felszín alatti szerves anyagokat is összezúzza, de a kisebb jégfoltokban kitűnő állapotban lehet szerves maradványokat találni. A kutatás szerint 2006 óta 364 négyzetkilométeres területen olvadtak el gleccserek és jégfoltok az országban – ez nagyjából Budapest területének kétharmada.

A legjobb állapotban talált leletek a Norvégia déli részén található Jotunheimen-hegység jégfoltjaiból kerültek elő. Itt olvadt ki a leletegyüttes legrégebbi darabja is, egy 6100 éves nyíldarab.

photo_camera Fotó: Åge Hojem, NTNU University Museum

Szintén a déli lelőhelyen bukkantak rá arra a bőrcipőre, amely több mint 3000 éves, és méreténél fogva valószínűleg egy gyerekhez vagy egy nőhöz tartozott.

A bőséges jotunheimeni leletekből arra következtetnek a kutatók, hogy amióta csak jég található a területen, az emberek folyamatosan tértek vissza vadászni a hegységbe.

A bőrcipő
photo_camera A bőrcipő Forrás: Vegard Vike, Cultural History Museum in Oslo.

Az emberi tárgyak mellett az állati maradványok is kitűnő állapotban kerülnek elő a jég alól. Az ország középső részén található Dovrefjell-hegységben például egy szőlőrigó tetemére bukkantak, és a nagyjából 4000 éve elpusztult állat belső szervei még mindig nem indultak bomlásnak, amikor rátaláltak.

A szőlőrigótetem
photo_camera A szőlőrigótetem Fotó: Jørgen Rosvold / NTNU

Az állati és növényi maradványok segítik a jég mint ökoszisztéma megismerését, a mumifikálódott emlősök és madarak mellett ugyanis találtak olyan 4200 éves rénszarvascsontokat is, amelyek még ép csontvelőt tartalmaztak. A kutatók szerint az ilyen jó állapotban fennmaradt maradványok genetikai információkkal szolgálhatnak a fajokról, és megmutathatják, hogyan reagáltak a múltban az éghajlatváltozásra, valamint az emberi tevékenységekre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás