Az elmúlt években a régészek több száz olyan leletet fedtek fel, amelyek vadászat, illetve állati és növényi élet nyomaira utalnak. A Norvég Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) kutatói új tanulmányukban számos ilyenről beszámolnak, köztük több ezer éves mumifikálódott állatokról, 6100 éves nyílról vagy egy 3000 éve elhagyott bőrcipőről.

Norvégiában a talaj meglehetősen savas, vagyis a szerves anyagok általában legfeljebb rossz minőségben maradnak fenn benne. A gleccserek mozgása miatt gyakran a jeges felszín alatti szerves anyagokat is összezúzza, de a kisebb jégfoltokban kitűnő állapotban lehet szerves maradványokat találni. A kutatás szerint 2006 óta 364 négyzetkilométeres területen olvadtak el gleccserek és jégfoltok az országban – ez nagyjából Budapest területének kétharmada.

A legjobb állapotban talált leletek a Norvégia déli részén található Jotunheimen-hegység jégfoltjaiból kerültek elő. Itt olvadt ki a leletegyüttes legrégebbi darabja is, egy 6100 éves nyíldarab.

Szintén a déli lelőhelyen bukkantak rá arra a bőrcipőre, amely több mint 3000 éves, és méreténél fogva valószínűleg egy gyerekhez vagy egy nőhöz tartozott.

A bőséges jotunheimeni leletekből arra következtetnek a kutatók, hogy amióta csak jég található a területen, az emberek folyamatosan tértek vissza vadászni a hegységbe.

Az emberi tárgyak mellett az állati maradványok is kitűnő állapotban kerülnek elő a jég alól. Az ország középső részén található Dovrefjell-hegységben például egy szőlőrigó tetemére bukkantak, és a nagyjából 4000 éve elpusztult állat belső szervei még mindig nem indultak bomlásnak, amikor rátaláltak.

Az állati és növényi maradványok segítik a jég mint ökoszisztéma megismerését, a mumifikálódott emlősök és madarak mellett ugyanis találtak olyan 4200 éves rénszarvascsontokat is, amelyek még ép csontvelőt tartalmaztak. A kutatók szerint az ilyen jó állapotban fennmaradt maradványok genetikai információkkal szolgálhatnak a fajokról, és megmutathatják, hogyan reagáltak a múltban az éghajlatváltozásra, valamint az emberi tevékenységekre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi

Dippold Ádám tudomány 2018. augusztus 21.

A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.

Hatvanhat tonna széklet szakadhat Alaszka nyakába a klímaváltozás miatt

Dippold Ádám tudomány 2019. április 3.

A Denali Észak-Amerika legmagasabb hegye, évente több mint ezer hegymászó próbálja meghódítani a csúcsát, mindeközben pedig óhatatlanul maguk után is hagynak valamit. Ez a valami most a klímaváltozás miatt kiolvad.

2100-ra 40 milliárd tonna további szén-dioxid kerülhet a légkörbe a permafroszt olvadása miatt

Qubit.hu tudomány 2020. július 21.

Nem csupán metán, lépfene, himlő és más vírusok kerülhetnek a levegőbe az Északi-sarkvidéken található fagyott talaj felolvadásával, hanem a talajbeli bomlás miatt a globális felmelegedést gyorsító szén-dioxid is.