2100-ra 40 milliárd tonna további szén-dioxid kerülhet a légkörbe a permafroszt olvadása miatt
Nyolcvan éven belül mintegy 40 milliárd tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ha a hőmérséklet-emelkedés miatt tartósan megolvad a permafroszt, azaz a sarkvidéki fagyott talaj – derült ki a Nature Geoscience tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányból. A kutatók szerint ez hosszú távon azt jelentené, hogy a korábbinál is jobban kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Összehasonlításképpen: a 20. század közepén az emberi tevékenység következtében évente mintegy ötmilliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, majd ez a mennyiség a 20. század végére évi 35 milliárd tonnára nőtt, 2014-re pedig elérte a 40 milliárd tonnát.
A növények gyökerei a rizoszférában (a gyökerek közvetlen közelében) fokozzák a talajban lévő mikrobák lebomlását, ami megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást hoz magával. Ez a hatás akár a lebomlás sebességének négyszeresével is járhat. Mivel a permafroszt olvadásával nemsokára nagy valószínűséggel a növények is ellepik majd az Északi-sarkot, a tudósok szerint ezzel a hatással is számolni kell.
A gyökerek és a talaj kölcsönhatásából kialakuló hatást eddig jórészt figyelmen kívül hagyták a globális kibocsátási modellek kialakításakor – hívja fel a figyelmet a tanulmány. Emiatt a mesterséges szén-dioxid-kibocsátás terén valószínűleg a korábbi becsléseknél nagyobb mértékben kell visszafognia magát az emberiségnek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5-2 Celsius-fok alatt tarthassa.
A tanulmány közzététele előtt a tudósok úgy becsülték, hogy a következő tíz évben évente 7,6 százalékkal kellene csökkennie a globális szén-dioxid-kibocsátás mértékének ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt 1,5 Celsius-fokos felmelegedésről szóló célt tartani lehessen – ha ez egyáltalán lehetséges, hiszen a Meteorológiai Világszervezet szerint a 1,5 fokos klímacél már 5 éven belül elúszhat.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már tavaly jelentést készített arról, hogy a permafroszt olvadásával megindult a szén-dioxid-szivárgás. A fagyott talaj felolvadásával egyébként a szén-dioxidon kívül metán és különféle vírusok is kiszabadulhatnak, sőt a jelenség komoly infrastrukturális károkat is okozhat: az évszázad közepére a sarkvidéki épületek harmada lesz veszélyben amiatt, mert szó szerint ingoványos talajra épült.
Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók eddig számítottak, a helyi lakosok pedig már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását.
