2100-ra 40 milliárd tonna további szén-dioxid kerülhet a légkörbe a permafroszt olvadása miatt
Nyolcvan éven belül mintegy 40 milliárd tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ha a hőmérséklet-emelkedés miatt tartósan megolvad a permafroszt, azaz a sarkvidéki fagyott talaj – derült ki a Nature Geoscience tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányból. A kutatók szerint ez hosszú távon azt jelentené, hogy a korábbinál is jobban kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Összehasonlításképpen: a 20. század közepén az emberi tevékenység következtében évente mintegy ötmilliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, majd ez a mennyiség a 20. század végére évi 35 milliárd tonnára nőtt, 2014-re pedig elérte a 40 milliárd tonnát.
A növények gyökerei a rizoszférában (a gyökerek közvetlen közelében) fokozzák a talajban lévő mikrobák lebomlását, ami megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást hoz magával. Ez a hatás akár a lebomlás sebességének négyszeresével is járhat. Mivel a permafroszt olvadásával nemsokára nagy valószínűséggel a növények is ellepik majd az Északi-sarkot, a tudósok szerint ezzel a hatással is számolni kell.
A gyökerek és a talaj kölcsönhatásából kialakuló hatást eddig jórészt figyelmen kívül hagyták a globális kibocsátási modellek kialakításakor – hívja fel a figyelmet a tanulmány. Emiatt a mesterséges szén-dioxid-kibocsátás terén valószínűleg a korábbi becsléseknél nagyobb mértékben kell visszafognia magát az emberiségnek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5-2 Celsius-fok alatt tarthassa.
A tanulmány közzététele előtt a tudósok úgy becsülték, hogy a következő tíz évben évente 7,6 százalékkal kellene csökkennie a globális szén-dioxid-kibocsátás mértékének ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt 1,5 Celsius-fokos felmelegedésről szóló célt tartani lehessen – ha ez egyáltalán lehetséges, hiszen a Meteorológiai Világszervezet szerint a 1,5 fokos klímacél már 5 éven belül elúszhat.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már tavaly jelentést készített arról, hogy a permafroszt olvadásával megindult a szén-dioxid-szivárgás. A fagyott talaj felolvadásával egyébként a szén-dioxidon kívül metán és különféle vírusok is kiszabadulhatnak, sőt a jelenség komoly infrastrukturális károkat is okozhat: az évszázad közepére a sarkvidéki épületek harmada lesz veszélyben amiatt, mert szó szerint ingoványos talajra épült.
Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók eddig számítottak, a helyi lakosok pedig már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását.
Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
Az Északi-sark milliónyi pontján szivárog az üvegházhatású metán
Speciális infravörös technológiával észlelték a NASA kutatói, hogy a permafrosztból már nemcsak szén-dioxid, hanem metán is szivárog. Egyik jobban fokozza az üvegházhatást, mint a másik.
Az évszázad végére kiolvad az Egyesült Államok nukleáris szemete Grönlandon
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
