Mogyorókrémbe rejtett fogamzásgátlóval állítanák meg a szürkemókusok invázióját Nagy-Britanniában

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A brit kormány azzal bízott meg kutatókat, hogy dolgozzanak ki egy tervet a szürkemókus-populációk növekedésének megállítására, méghozzá szájon át szedhető fogamzásgátló szerek alkalmazásával. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint a tervezés jól halad, és hamarosan élesben, széles körben is bevethetik a módszert.

A populációszabályozási terv szerint a szürkemókusokat olyan, mogyorókrémet tartalmazó etetőládákba csalogatják, amelyekhez csak ők férnek hozzá, és a mogyorókrémbe fogamzásgátlót rejtenek. Így anélkül állíthatják meg az invazív faj terjedését, hogy irtani kellene az egyedeket. A kutatás vezetői szerint a hím és a nőstény szürkemókusokra is ható fogamzásgátló két éven belül készen állhat a vadonban való alkalmazására.

Csokit majszoló szürkemókus a londoni Greenwich ParkbanFotó: Tolga Akmen

A szürkemókusokat a 19. században telepítették be Észak-Amerikából, de ma már annyira elterjedtek (számukat 2,7 millióra becsülik), hogy súlyos károkat okoznak a brit erdőkben – a károk pénzügyi költsége nagyjából évi 37 millió font, vagyis közel 18 milliárd forint. A fák kérgét letépik, hogy az alatta lévő nedvekből táplálkozzanak, amivel más kártevőknek és betegségeknek is behatolási pontot nyitnak a főleg fiatal, lombos fafajokon: a tölgyfán, bükkfán vagy platánon. Ez a klímaváltozás mérséklésének szempontjából fontos erdőtelepítési erőfeszítéseket is gátolja.

A szürkemókusok az ország nagy részén a kihalás szélére sodorták a Nagy-Britanniában őshonos európai (vörös) mókust is – a becslések szerint már csak 160 ezer európai mókus él az országban, és ebből csak 15 ezer Angliában. A szürkemókusok dominanciáját nem csak az okozza, hogy jóval nagyobb és erősebb fajról van szó, hanem az is, hogy ők hordozzák a mókushimlő vírusát is, amelyre a szürkemókusok immunisak, de az európai mókusokra halálos veszélyt jelent.

Európai mókus a skóciai Eskrigg Természetvédelmi TerületenFotó: ANN AND STEVE TOON/robertharding via AFP

A fogamzásgátló módszert Yorkshire-ben és Waleseben is tesztelték, és a kísérleti eredmények azt mutatták, hogy négy nap alatt a mókusok 70 százaléka látogatta meg a csalit tartalmazó edényeket, miközben más fajok távol maradtak tőlük – csak két kíváncsi egér jutott be a szerkezetbe.

Ha a szürkemókusok terjedését sikerül megállítani ezzel a módszerrel, a kutatók szerint más invazív fajoknál (például egereknél, patkányoknál, szarvasoknál vagy vaddisznóknál) is ki lehet próbálni a technikát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: