A 19. században betelepített invazív szürkemókusok száma 2,7 millióra nőtt az országban, miközben az őshonos európai (vörös) mókusok már alig 160 ezren vannak. A szürkemókusok ráadásul a fák kérgét is károsítják, ami keresztbe tesz az erdőtelepítéseknek.
A mérnök udvarán garázdálkodó mókusoknak a lézercsapda, a gombnyomásra leereszkedő létra és a helikopteres utazás sem okozott problémát, gond nélkül jutottak el a bőséges dióval kecsegtető Fort Knuts-ig.
Szoros volt a verseny, de a zsűri nem volt nehéz helyzetben: a nyunyóka, a novicsok és az influenza nyerte a Qubit szokásos év végi versenyét.
Drámai ugrás után heroikus pózban a földre érkező mókusok képei járják be a közösségi médiát, és bár fotómanipulációról szó sincs, a valóságot nem Stan Lee írja. A mókusok igazi szuperképességei sokkal hasznosabbak holmi menő landolásnál.
Akármivel próbálkozott a NASA volt mérnöke, a kertjében garázdálkodó mókusok folyton kilopták a madáretetőiből az eleséget. Bosszút esküdött, és szinte leküzdhetetlen akadálypályát épített nekik, az eredményt pedig videóra vette.
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
Az UV-fény alatt rózsaszínné változó repülőmókus így a második olyan emlős, amiről kiderítették, hogy fluoreszkál.
Kisebb testű emlősök 14 ezernél is több csontleletét vizsgálták régészek, és arra jutottak, hogy már 30-40 ezer éve szofisztikált módszerekkel jutottak hozzá a makákóvacsora összetevőihez.
Egyre népszerűbb a vadhús, azon belül is a mókushús Angliában. Az ökológiai és egészségügyi megfontolások mellett az is szerepet játszik a gasztronómiai felfutásban, hogy az oktalanul betelepített szürke mókus miatt mára egészen lecsökkent az őshonos európai mókusok száma.