Egy friss kutatás szerint a rovarok is képesek fájdalmat érezni

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A londoni Queen Mary University kutatói szerint a rovarok idegpályái valószínűleg képesek fájdalmat közvetíteni, és az is valószínű, hogy ezt a rovarok ugyanolyan kellemetlen élményként élik meg, mint az érző élőlényként elismert gerincesek. Ez evolúciós szempontból nem is lenne túl meglepő: az élőlények kerülik az olyan helyzeteket, ahol megsérülhetnek, és ez alól a csótány és a szúnyog sem kivétel.

A különböző állatok tudatosságáról és fájdalomérzetéről régóta vitatkoznak a tudósok: sokáig csak a gerinceseket tartották érző lényeknek, de egyre több jel utalt arra, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. 

A brit kormány 2021-ben érző lénynek nyilvánította a polipokat, tintahalakat és homárokat, és úgy tűnik, hogy a rovarok lehetnek a klub új tagjai. Azt ugyan nagyon nehéz megállapítani, hogy mi járhat egy állat fejében, de vannak olyan viselkedésbeli jelek, ami alapján feltételezhető, hogy egy másik állat az ember számára ismerős érzéseket élheti át: Lars Chittka, a tanulmány vezető szerzője szerint a rágcsálóknál például ilyen az étvágy csökkenése, a vacokba történő visszavonulás árulkodik arról, hogy az állatnak fáj valami. 

Az érző csótány

Chittka szerint a rovarok is hasonlóan viselkednek, ha fájdalom éri őket, központi idegrendszerük pedig alkalmas a fájdalom érzékelésére, ezért feltételezhető, hogy ha a polip és a rák is képes erre a tapasztalatra, a csótány vagy a katica is érző lénynek tekinthető. 

A kutatók szerint ez nem csupán filozófiai vagy fenomenológiai kérdés: ha elfogadjuk, hogy nem szabad egy másik élőlénynek szándékosan fájdalmat okozni, és törekedni kell a disznókkal, csirkékkel és polipokkal való humánus bánásmódra, a mostani eredmények szerint akár az élelmezési céllal tenyésztett szöcskék is igényt tarthatnának ugyanerre.

A kutatásnak az etikai problémákon kívül tudományos jelentősége is van: ha a rovar és az ember által átélt fájdalomérzet idegi szinten hasonló, akkor a fájdalomcsillapításban is használható, amit például az ecetmuslicáknál megfigyelnek. Ez a rovar a tudományos kutatás jolly jokere: a kutatók a rovarok fájdalomérzetének vizsgálatán túl egy sor más célra is használják őket, tavaly például azt vizsgálták, hogy mi történik velük, ha alaposan bekokainoztatják őket.

A fájdalmat keltő ingerek mellett a nocicepció változása is érdekes lehet: a mostani tanulmány szerint több fajnál megfigyelhető, hogy a túlélés érdekében változik a fájdalomérzet intenzitása, így például előfordul, hogy egy állat harc közben kevésbé élénken reagál az ingerekre, mint amikor megpihen. Gyógyulás közben a vizsgált rovarok hasonlóan viselkedtek, mint azok az egerek, amelyeket valamilyen fájdalom gyötört. Vannak extrém esetek is: úgy tűnik, hogy az imádkozó sáska (vagy ájtatos manó, Mantis religiosa) hímjei másként érzékelik a fájdalmat párzás idején, mint máskor, ami nem is jön rosszul nekik, a faj nőstényei ugyanis arról híresek, hogy aktus közben elfalatozzák a hímet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: