Nagy-Britannia kormánya májusban nyújtotta be az állatok jólétéről szóló törvényjavaslatot, amely a gerinces állatokat az érző lények közé sorolja, és különleges jogokkal védené, például az állatkínzás ellen. Mivel többen hiányosnak találták a tervezetet, a kormány felállított egy szakértői csoportot, hogy határozza meg, milyen állatokat sorolnának be a törvény által védett csoportba.

A Londoni Egyetemen létrejött akciócsoport szakértői végül a tízlábú rákok rendjéről (homárok, garnélák, mászórákok), valamint a fejlábúak osztályáról (polipok, tintahalak, kalmárok) állapította meg, hogy „bonyolult központi idegrendszerrel rendelkeznek, ami lehetővé teszi az érzéseket,” vagyis képesek „fájdalmat, élvezetet, éhséget, szomjat, melegséget, örömöt, kényelmet és izgalmat” érezni.

A döntést megelőző kutatásban több mint 300 tanulmányt vizsgáltak meg különböző szempontok alapján, például hogy az adott állatoknak vannak-e fájdalomreceptorai és bizonyos agyi területei, hogy képesek-e az asszociatív tanulásra, vagy hogy vannak-e rugalmas önvédelmi taktikái a fenyegetések elkerülésére.

Az új eredmények tudatában a brit kormány frissíti a törvényjavaslatot, amely ha törvénnyé válik, olyan bevett gyakorlatoktól mentheti meg a most besorolt állatokat, mint a homárok élve megfőzése, a rákok ollóinak levágása (egyes fajok képesek újranöveszteni a végtagjaikat, így az ollóikat gyakran levágják, majd az állatot visszaengedik a vízbe), vagy az élő fejlábúak értékesítése olyanoknak, akiknek nincs képesítésük a tartásukhoz.

A kormány állatvédelmi akcióinak kritikusai szerint azonban a törvényjavaslat szövegezése arra utal, hogy az állatok érző lényeknek nyilvánítása nem írja felül a jelenleg érvényes törvényeket, így a halászatot vagy a vendéglátást szabályozókat sem, vagyis kérdéses, hogy lesz-e bármilyen hatása a gyakorlatban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az állatkínzást Magyarországon még a jegyzők is keményebben büntetik, mint a bíróságok

Vajna Tamás tudomány 2021. május 11.

Egy jól megválasztott jegyzői intézkedésnek, például az állattartástól való eltiltásnak jóval nagyobb a prevenciós hatása – főleg egy kisebb településen –, mint a bíróságok által futószalagon kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéseknek.

Milyen lehet polipnak lenni?

Bárdos Dániel tudomány 2021. május 22.

A polip meglepően okos állat, és nincs okunk azt gondolni, hogy ne lenne tudatos, sőt, ne rendelkezne a tudatosság egy meglehetősen komplex szintjével. Kérdés azonban, hogy vajon a polipok tudatossága mennyiben hasonlít a mindannyiunk által oly jól ismert emberi tudatossághoz.

Fáj-e a homárnak, ha elevenen megfőzik?

Tóth Olivér István tudomány 2018. március 2.

Sokan magától értetődőnek gondolják, hogy minden állat érez fájdalmat. De ha a homárt törvénnyel védjük a fájdalomtól, miért nem védjük a darazsat? És mi a helyzet a paradicsommal?