A szalicilsav lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása a 18. század közepe óta ismert. A C₇H₆O₃ képletű vegyület egy olyan általános növényi hormon, amely kulcsszerepet tölt be például a növekedésben, a fotoszintézisben, valamint a legkülönfélébb anyagcserefolyamatokban is. A humán gyógyászatban az aszpirin hatóanyagaként ismert vegyület ezen kívül a növényekben a kórokozók elleni védelmi mechanizmusokban jelátvivő funkciót is betölt.

A Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy a szalicilsav ezen felül a növényi klímaadaptáció kulcsa is lehet. A Univesity of California Riverside növénygetenetikei kutatócsoportja a közkedvelt laborfajnak számító lúdfű (Arabidopsis thaliana) palántákon vizsgálta a klímaváltozással fokozódó stresszhelyzetek hatásait.

Az IFL Science ismertetője szerint a kutatók abból indultak ki, hogy a magas intenzitású fény hatására az állati és növényi szervezetben olyan – angol rövidítéssel ROS néven ismert – reaktív oxigéngyökök termelődnek, amelyek jelentősebb dózis esetén visszafordíthatatlan és pusztító károsodásokat, jobb esetben csak az emberi szeplőkhöz hasonló elváltozásokat okoznak.

A kutatócsoport azt találta, hogy amikor a pusztítónál kisebb volt a fény intenzitása, akkor a reaktív oxigéngyökök megjelenése nyomán speciális MEcPP molekulák szintetizálódtak, amelyek beindították a szalicilsav termelődését a növényekben. Mint kiderült az MEcPP szintézisét a szárazság, valamint hőstressz hasonlóképp aktiválta.

A növénygenetikusok szerint a fotoszintézist végző kloroplasztiszok védelmét is ellátó szalicilsav további szerepének vizsgálatával fényt deríthet arra is, hogyan alkalmazkodhat a növénytermesztés a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

A hőségben csődöt mond a növények immunrendszere

Kun Zsuzsi tudomány 2022. július 6.

Egy friss kutatás szerint a növények immunrendszere a meleg miatt sokszor képtelen felvenni a harcot a betolakodó kártevőkkel szemben.

Szén-dioxidot habzsoló, génszerkesztett szupernövényekkel tisztítaná meg a légkört egy Nobel-díjas kutató

Qubit.hu tudomány 2022. június 14.

A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.

Az illatos csavarpálma, az abesszin hamis banán és a hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból

Vajna Tamás tudomány 2022. május 23.

A BBC által megkérdezett kutatók szerint több olyan termesztett növény is létezik a világon, amelyek a hagyományos gabonákkal ellentétben képesek dacolni az élelmiszerlánc megszakadásával és a klímaváltozással.