Az ivóvízkészleteket is veszélyeztetheti a vármegyék elnevezéséről szóló törvény
FRISSÍTÉS: A Parlamentben végül, ismeretlen okból, nem fogadták el a törvényjavaslat azon elemeit, amelyek eltörölnék a kötelező engedélyeztetési folyamatot a kútfúrások esetében.
Miközben fél évszázada nem látott aszály pusztít és a víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került, a vízkészletek minőségi és mennyiségi állapotát alapjaiban befolyásoló jogszabály-változtatás került a parlamenti döntéshozók asztalára.
A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslat – amit kedden 139 igen, 40 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett el is fogadtak – lényegében a megyék elnevezésének módosításáról szólt, azonban a Törvényalkotási Bizottság ülésén az utolsó pillanatban érdemi módosítások is bekerültek a javaslatba.
„A szakmai szervezetek és a vízgazdálkodási szakemberek döbbenten fogadták a törvénymódosítás hírét, ami nemcsak a kutak engedélyeztetését törölné el, hanem lényegében a hatósági ellenőrzéseket is megtiltaná. Semmilyen szakmai egyeztetésről nem tudunk, általánosságban elmondható, hogy a felszín alatti vizekkel foglalkozó vízügyi szakértők álláspontjával ellentétes a törvényjavaslat” – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, aki maga is csak a Parlament weboldaláról értesült a jogszabály-változtatásról.
„Azt megszokhattuk, hogy a salátatörvények gyakran eltérnek a tárgyuktól, de arra kevés példát találunk a magyar jogalkotásban, hogy egy tisztán technikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt egy nappal, egy ilyen fontos és ennyire speciális tárgyú érdemi módosítást is belefogalmazzanak. Ráadásul a módosításhoz csatolt indoklás gyakorlatilag ellentétes a vízügyi és környezetügyi ágazatok álláspontjával" – tette hozzá a szakértő.
Háztartási vízigény kiszolgálása emberi fogyasztásra alkalmatlan vízből?
A kutak engedélyeztetésének lazítását egyszer már elkaszálta az Alkotmánybíróság. A testület döntését, többek között a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját is figyelembe véve, alapos indoklással támasztotta alá. Ennek ellenére egy későbbi törvényalkotással a mezőgazdasági vízkivételt biztosító kutak engedélyeztetését mégis eltörölték, és a többszöri ombudsmani figyelemfelhívás ellenére sem rendezték a vizek védelmét biztosító garanciákat. A mostani törvényjavaslat – hasonlóan a mezőgazdasági kutakról szóló jogszabályhoz – látszólag foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel: elviekben csak a köznyelvben talajvíznek nevezett első vízzáró rétegig teszi lehetővé az engedélyhez nem kötött kútlétesítést, és előírja, hogy csak úgynevezett kockázatmentesként meghatározott területen lehetnek ilyen kutak. Mennyiségi korlátozást is rendelnek a kútlétesítéshez, kizárólag a háztartási vízigény kielégítését fedező vizet lehet kiemelni a felszín alól. Probléma azonban, hogy a törvény ezzel együtt kifejezetten kizárja annak a lehetőségét, hogy a hatóság ellenőrizze a kutakat és a vízhasználatot. Ezzel lényegében teljesen kontrollálatlanná válik a kútlétesítés és a vízkészletek kiaknázása.
„Magyarországon már szinte mindenhol emberi fogyasztásra alkalmatlan a talajvíz. A magánkutakat a Nemzeti Népegészségügyi Központ súlyos közegészségügyi kockázatnak tekinti. A főként csecsemőket és kisgyermekeket veszélyeztető nitrátszennyezés, a növényvédő szerek és a fekáliaeredetű bakteriális szennyezések jelentős kockázatokat rejtenek magukban, így a jogszabály betűit betartva létesített kutak háztartási vízhasználatra aligha lesznek alkalmasak" – hangsúlyozta Dedák.
Elszennyezzük az ivóvizet, elszennyezzük a jövőt
A szakszerűtlenül létesített kutak jelentős veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is. Ugyanis a kutakba kerülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönkre.
„Hiába írjuk bele egy jogszabályba, hogy vannak kockázatmentes területek és vízzáró rétegek, ez önámítás, a valóság másként működik. A modern hidrogeológia összefüggő felszíni és felszín alatti vízrendszerekben gondolkodik, nem pedig szeparált vízrétegekben. Már most is tapasztalható, hogy a talajvízből származó szennyezések egyre mélyebb vízrétegekbe jutnak le. Az előző nemzedékek elszennyezték a talajvizet, most pedig elszennyezzük a jövő generációk ivóvízkészleteit. Nincs technológia arra, hogy újból ihatóvá tegyük ezeket a vizeket" – magyarázta a szakértő.
Felgyorsítjuk Magyarország kiszáradását, sivatagot csinálunk a homokhátságokból
Az ország számos területén, különösen a Duna-Tisza-közi Homokhátságon és a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki. Ennek összetett okai vannak, amelyek között a klímaváltozás szerepe csak egy a sok közül. Különösen nagy problémát jelent a túlzott felszín alatti vízkivétel – részben települési vízhasználati, részben mezőgazdasági célra engedélyezett vagy illegális kutakból –, de a kiszáradásban szerepet játszik a vízfolyások medermélyülése, a folyamatos vízelvezetés, a termőhelyi adottságokhoz nem illeszkedő területhasználat is.
„Mivel a talajvízszint süllyed, a mezőgazdasági területek is tovább száradnak, így egyre több illegális kút létesül, amiből egyre több vizet szivattyúznak ki, ez tovább fokozza a vízszintsüllyedést, szárazodást, ami újabb vízkivételt generál és ez így megy tovább. Ehhez jön hozzá a klímaváltozás, és most az, hogy a magánkutakból bárki ellenőrizhetetlen mennyiségű vizet fog kivenni. Mivel a mostani törvénymódosítás megtiltja, hogy a hatóságok hivatalból vizsgálják a vízkivételt, ez minden bizonnyal a vízkészletek visszaélésszerű használatát fogja ösztönözni, ami méltánytalan vízmegosztást fog eredményezni" – mondta Dedák.
A megoldást máshol kellene keresni
Magyarország már most is súlyos vízgazdálkodási problémákkal küzd: rég nem látott aszályok pusztítanak, a víziközmű-hálózat lényegében az összeomlás szélén áll, mindennaposak az olyan hírek, hogy települések, kisgyermekes családok maradnak víz nélkül.
„A kútlétesítés megkönnyítése csak szociális alapú finanszírozással, közművesítetlen területen támogatható. Ahelyett, hogy a vízkivételt ösztönözzük és a vízelvezetést finanszírozzuk, most mindenekelőtt a vízmegtartó megoldásokat kellene támogatni és az illegális kutakat felszámolni. A hirtelen lezúduló csapadék beszivárogtatása a talajba és a felszín alá ma már létkérdés. Ez a kedvezőtlen adottságú szántók füves területté alakításával, illetve talajkímélő gazdálkodással lenne elérhető. Hasonlóan fontos lenne haladéktalanul hozzákezdeni az összeomlás szélén álló víziközmű-hálózatok korszerűsítéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez, hogy a közművesítetlen szegregátumokba is eljusson a vezetékes víz" – zárta gondolatait Dedák.
Hazánk lakosságának 95 százaléka használ vezetékes vizet, amelynek 95 százaléka felszín alatti vízből származik. Az elavultsága miatt pazarló közműrendszer fejlesztése drága, de megéri: a hálózat biztonságos, ellenőrzött, kiváló minőségű vizet tudna biztosítani a magyar lakosság számára.
Forrás: A WWF Magyarország sajtóközleménye
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
