A felnőtt magyarok ötöde fogyasztott tiltott drogot élete során

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az illegális gyógyszer- és droghasználat, illetve a különböző viselkedési addikciók olyan függőségi problémák, amelyeket csak a valós helyzet ismeretében lehet hatékonyan megelőzni és kezelni, főleg társadalmi szinten. A felnőtt népesség pszichoaktívszer-használatának feltárására Magyarországon először 2001-ben készült részletes epidemiológiai vizsgálat. Az azóta eltelt két évtizedben az aktuális kormányzati akarat és az ehhez társuló finanszírozás, illetve annak hiánya határozta meg, hogy a téma kutatói milyen mélységű és kiterjedtségű adatfelvételeket végezhettek. 

Ezért számít hiánypótlónak az Addiktológiai problémák Magyarországon címmel júliusban megjelent kétkötetes kiadvány, amely a legutóbbi, sorban ötödik adatfelvétel (Országos Lakossági vizsgálat Addiktológiai Problémákról, OLAAP 2019) mellett a Budapesti Longitudinális Vizsgálat (BLS) 18-34 éves fővárosi fiatalok körében készült kutatás eredményeire is támaszkodik. 

A Paksi Borbála szociológus és Demetrovics Zsolt pszichológus-addiktológus által írt és szerkesztett tanulmánykötetek 16 szerzője a klasszikus kábítószerek, az alkohol- és dohánytermékek fogyasztási szokásai mellett az olyan viselkedési addikciók magyarországi elterjedtségét is vizsgálta, mint a videó- és szerencsejátékhasználat, az evési zavarok, a kényszeres vásárlás, valamint a testedzés- és munkafüggőség – mindezt egységes módszertan alapján.   

Az összesen mintegy 500 oldalnyi szöveg és táblázat nem csak az aktuális magyarországi helyzetről ad részletes látleletet. A kutatók az elmúlt két évtized tendenciái mellett nemzetközi összehasonlításban is értelmezik az egyes területek adatait, és egy önálló tanulmány keretében kitérnek a dohányzást, az alkohol- és drogfogyasztást övező lakossági előítéletekre, társadalmi attitűdökre, és azok változásaira is. 

Addiktológiai problémák Magyarországon I.-II.Fotó: Qubit

Marihuána illegál

Az illegális drogok közül a marihuána és/vagy hasis továbbra is magasan vezeti a népszerűségi listát. A 18-34 éves budapestiek több mint 13 százaléka bevallottan fogyasztott pszichoaktív kenderszármazékot, az országos felnőtt (18-64 éves) népességben ez az arány 6,1 százalék. 

A fővárosi fiatal felnőttek körében sorban következő ecstasy (MDMA), amfetamin (speed) után a negyedik és ötödik helyen az európiai trendekkel szemben azonban már a dizájner stimulánsok, valamint a bio vagy herbál néven futó szintetikus kannabinoidok következnek. Az elmúlt 12 év adatfelvételei alapján felrajzolt „tiltottdrog-fogyasztási piramis” azt mutatja, hogy a marihuánahasználók között nőtt kokain népszerűsége.

„Míg 2007-ben a heroinnal együtt a kokain a legritkábban fogyasztott szerek közé tartozott az életük során marihuánát használók körében, 2019-ben már a leggyakrabban használt szerek  között szerepelt” – olvasható a drogfogyasztási trendekről szóló rendkívül részletes, több, mint 100 oldalas tanulmányban, amely szerint az intravénás droghasználat alig 2-3 századszázalékot képvisel.

Grafika: Qubit

Az önbevalláson alapuló vizsgálatok legjelentősebb módszertani problémája, hogy a válaszadók gyakran annak ellenére sem mondanak igazat, hogy a kérdezők garantálják a névtelenséget. Súlyosbítja ezt a drogfogyasztással, illetve a drogfogyasztókkal kapcsolatos szigorú magyarországi büntetőjogi szabályozás és kirekesztő lakossági vélekedés. Ezért a használt szereket és a fogyasztás mértékét firtató felmérésekben egyértelműen számolni kell azzal, hogy az eredmények torzítva tükrözik a valódi helyzetet, mert a megkérdezettek például csak részben hajlandók beszámolni tényleges fogyasztási szokásaikról.

A torzítások kiszűrésére rendszeresített különféle más módszerek mellett Paksi Borbála és munkatársai „a droghasználat tendenciáinak kohorsz-elemzéssel korrigált becslésével” is próbáltak közelebb kerülni a valósághoz. A vonatkozó tanulmány szerint 

a 18-64 éves magyarországi populációban a tiltott drogok összesített és korrigált életprevalencia-értéke 23,2 ± 2,3 százalék. Vagyis, a felnőtt népesség ekkora része próbált ki élete során valamilyen illegális szert.     

Grafika: Qubit

A tiltott drogokkal való első találkozásra Magyarországon 18-19 évesen kerítenek sort a fiatalok, de kutatások azt mutatják, hogy a kipróbálás már a 12 évesek között is előfordul, viszont, aki 26 éves koráig nem kóstol meg valamilyen illegális anyagot, az úgy tűnik, hogy a későbbiekben is kerüli a kábítószereket.  

Dohányzók, munkaalkoholisták és iszákosok

A felnőtt lakosság 35 százaléka dohányzik: a nőknél ez az arány 24,8, a férfiaknál pedig 46,8 százalék. Ugyanakkor a 18-64 éves populációnak több, mint a fele rágyújtott már legalább egyszer élete során, míg rendszeresen közel 39 százalékuk dohányzott már hosszabb ideig. Bár az adatfelvétel az e-cigaretták felfutásának kezdeti időszakára esett, a felnőtt korúak 3 százaléka ilyen terméket használt. Összességében a magyarok közel 8 százaléka tekinthető erős nikotinfüggőnek. Ez azt jelenti, hogy közel félmillió olyan polgár él Magyaraországon, aki a reggeli ébredést követően szinte azonnal rágyújt.  

A munkafüggőség érintettjeinek aránya 7 százalékosra tehető a 18-64 év közötti dolgozók között.  Megemlítendő, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúak 26 százalék a kockázati csoportba tartozók aránya, ezzel ellentétben a betanított munkások esetében mindössze 2,5 százalék került a kockázati csoportba. Ugyanakkor nem volt különbség sem az életkor, sem a lakhely, sem a különféle magánéleti státuszok (egyedülálló, házas, elvált, stb.) között. 

„A kutatást megelőző 12 hónapban a magyarországi 18-64 éves népesség 70,4 százaléka fogyasztott alkoholt (...) az előző hónapban a felnőttek körülbelül fele, legalább heti rendszerességgel pedig körülbelül minden negyedik felnőtt ivott. A napi ivók aránya 3,8-6,2 százalék körülire becsülhető” – áll a vonatkozó fejezetben.

A sorrend változatlan: a sör után a bor, majd a tömények következnek, az előre bekevert alkoholos üdítők a népszerűségi lista végén találhatók. Az előző évi bevallott  fogyasztás alapján a férfiak 14 százaléka került a kockázatos/problémás kategóriába, míg a nőknél ez az arány nem éri el a 2 százalékot. Meglepő, de a kutatók arra jutottak, hogy 2001-hez képest manapság kevesebb magyar számol be arról, hogy ivott vagy berúgott volna a közelmúltban, de csökkenő tendenciát mutatnak a fogyasztási szokások az aktuálisan megivott mennyiségek és a heti rendszerességű alkoholizálás vonatkozásában is. „A teljes periódust vizsgálva egyedül az elmúlt hónapban lerészegedők aránya nem változott” – fogalmaznak a kutatók 

A drogos, a piás, a migráns, a zsidó és a nagycsaládos

Az attitűdvizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság a különböző társadalmi csoportok közül a droghasználattal szemben a leginkább elutasító. A magyarok négyötöde (84 ± 1,9 százalék) egyértelműen negatívan viszonyulna ahhoz, hogy a szomszédjába kábítószerhasználó költözne. A lakosság háromnegyede (76,3 ± 2,3 százalék) ugyanennyire elutasítaná, ha iszákos, illetve marihuánahasználó (74,6 ± 2,3 százalék) lenne a szomszédja. 

Paksi és munkatársai az addiktológiai szempontból lényeges csoportok mellett másokra is rákérdeztek. Így kiderült, hogy az elutasítási skála negyedik helyén 70 százalékkal szereplő börtönviseltek után alig 6-8 százalékkal lemaradva a pszichiátriai kezeltek, az AIDS-betegek, a hajléktalanok a cigány származásúak és a menekültek következtek. De a lakosság fele ugyanilyen elutasító az LMBTQ+ emberekkel is, a 10 százalék pedig a zsidó származású és nagycsaládos polgártársait sem látná szívesen a szomszédjában. A gyűlölettel átitatott közállapotok fokmérője, hogy a listára 4 százalékkal felfértek a túlsúlyosak (4 százalék) és a nyugdíjasok (3,6 százalék) is.   

Grafika: Qubit

(Addiktológiai problémák Magyarországon I.-II. szerkesztette: Paksi Borbála és Demetrovics Zsolt; ELTE PPK – L'Harmattan Kiadó, Budapest 2022.)  

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: