A magyar felnőtt lakosság hány százaléka lehet munkafüggő? Vannak-e ennek fizikai tünetei? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kun Bernadette pszichológust, azt ELTE PPK tanszékvezetőjét faggattuk a munkafüggőség természetéről.
Miközben Magyarország világelső az alkoholfüggők számát tekintve, 90-98 százalékra tehető azok aránya, akik életük során egyszer sem kapnak segítséget. Verdes Tamás addiktológiai konzultáns az okokat és a lehetséges megoldásokat is számba veszi.
A kormány egy salátatörvényben tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatának úgy, hogy egyszerűsíti az ellenőrzött szerek nyilvántartását. Ez a TASZ munkatársa szerint segítséget jelent a jogi procedúrákban, de nem visz közelebb a valódi megoldáshoz.
Az illegális szerek közül a kannabisz a legnépszerűbb, ezt követi az ecstasy és a kokain. Ami a legális drogokat illeti, a 18-64 éves magyarok harmada dohányzik, és kétharmaduk havonta legalább egyszer iszik, derül ki abból a most megjelent kétkötetes munkából, ami az elmúlt 20 év felméréseit összegzi.
Mennyire alkalmasak a szubkulturális droghasználatra kialakított hazai rehabok a dizájnerdrogok fogyasztóinak kezelésére? El lehet-e képzelni egy drogmentes társadalmat? A Qubit podcastjának vendége Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke.
Az addiktológusok a karantén alatt sem hagyták magukra az alkohol- és drogfüggőket, de a betegekkel együtt alkalmazkodniuk kellett a megváltozott helyzethez. Az online kapcsolattartás a technológiai problémákon túl annyira bevált a felépülőknek, hogy a korlátozások feloldása után hosszabb távon is alkalmazni fogják ezt a módszert.
Átalakult a drogfogyasztás Magyarországon, a fiatalok és a szegregátumokban élők képezik a dizájnerdrogoktól leginkább fertőzött csoportot a szerhasználók között, ellátásuk mégis megoldatlan. 2010 óta az állam még csak nem is kutatja a témát, a függőkkel jobbára civilek és egyházak foglalkoznak. Még kisebb az esély a gyógyulásra, ha a drogfogyasztó lány.
A WHO jövőre frissülő betegségkatalógusában gaming disorder címen a viselkedési zavarok között kapna helyet az az új kórkép, amelynek diagnosztizálása még megoldatlan. Konszenzusos mérőeszköz híján jelenleg ugyanis csak az önbevallásos tesztek alapján indulhat a terápia.