Luna istennő képével díszített római érmét találtak Izraelben

Az izraeli régészeti hatóságok a Haifában zajló tengerparti ingatlanfejlesztések miatt fokozottan ellenőrzik az építkezéseket, nehogy baja essen valamilyen leletnek. Az egyik legfrissebb találat egy pénzérme volt, amelyet a tengerparton, a vízben találtak, és ami ennek ellenére kiváló állapotban maradt fenn.
Az érmét 145-ben, Antoninus Pius római császár uralkodásának nyolcadik évében verték Alexandriában. A császár portréjával átellenben Luna római holdistennő és egy rák képe látható. A régészek szerint az érme egy 13 darabból álló sorozat tagja lehetett, a többi érmén a többi csillagjegy látható, a tizenharmadikon pedig mind együtt látható. Haifából csak ez az egy került elő.

Jacob Sharvit, az izraeli régészeti felügyelet vízi feltárásokat végző részlegének vezetője szerint Haifában rengeteg hasonló leletre lehet számítani, hiszen a város már Antoninus Pius idején is virágzó kereskedelmi központnak számított.
A kegyes Antoninus
Legutóbb tavaly találtak olyan érmét Izraelben, ami Antoninus Pius uralkodása alatt készült, ezen a császár arcképe mellett a szíriai holdisten, Mên képe látható. Nem véletlen, hogy a császár képe itt is egy holdistennel együtt szerepel: a korabeli szokás az volt, hogy legtöbbször nap- vagy holdistennel együtt szerepel a császár a pénzen, ezzel is emlékeztetve a birodalom polgárait a rómaiak uralmára és az uralkodó istenszerű voltára. Antoninus isten ugyan nem lett, de mindent megtett elődjének, Hadrianusnak istenné avatásáért, ezzel is érdemelte ki a Pius (kegyes) nevet.

A lelet azért is fontos, mert Antoninus Pius intézkedései népszerűek voltak a zsidók körében, elődjét, Hadrianust ugyanis kiváltképp utálták, amiért betiltotta a körülmetélést.
Antoninus Piust már jobban kedvelték, egyesek szerint még a Talmudban is említést tesznek róla, bár a történészek szerint egyáltalán nem biztos, hogy valóban róla van szó, és nem Marcus Aureliusról vagy Caracalláról.
A mostani lelet a tengeri régészet fontosságára is felhívja a figyelmet: Eli Escozido, a régészeti felügyelet főigazgatója szerint Izrael csak az elmúlt tíz évben kezdte el lehetőségnek és megőrzendő örökségnek tekinteni a tengert, nem pedig határnak, ez a mostani lelet pedig arról árulkodik, hogy a víz alatt még további kincsek rejtőzhetnek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: