Luna istennő képével díszített római érmét találtak Izraelben

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az izraeli régészeti hatóságok a Haifában zajló tengerparti ingatlanfejlesztések miatt fokozottan ellenőrzik az építkezéseket, nehogy baja essen valamilyen leletnek. Az egyik legfrissebb találat egy pénzérme volt, amelyet a tengerparton, a vízben találtak, és ami ennek ellenére kiváló állapotban maradt fenn. 

Az érmét 145-ben, Antoninus Pius római császár uralkodásának nyolcadik évében verték Alexandriában. A császár portréjával átellenben Luna római holdistennő és egy rák képe látható. A régészek szerint az érme egy 13 darabból álló sorozat tagja lehetett, a többi érmén a többi csillagjegy látható, a tizenharmadikon pedig mind együtt látható. Haifából csak ez az egy került elő.

A holdistennő és a rákFotó: Picasa

Jacob Sharvit, az izraeli régészeti felügyelet vízi feltárásokat végző részlegének vezetője szerint Haifában rengeteg hasonló leletre lehet számítani, hiszen a város már Antoninus Pius idején is virágzó kereskedelmi központnak számított.

A kegyes Antoninus

Legutóbb tavaly találtak olyan érmét Izraelben, ami Antoninus Pius uralkodása alatt készült, ezen a császár arcképe mellett a szíriai holdisten, Mên képe látható. Nem véletlen, hogy a császár képe itt is egy holdistennel együtt szerepel: a korabeli szokás az volt, hogy legtöbbször nap- vagy holdistennel együtt szerepel a császár a pénzen, ezzel is emlékeztetve a birodalom polgárait a rómaiak uralmára és az uralkodó istenszerű voltára. Antoninus isten ugyan nem lett, de mindent megtett elődjének, Hadrianusnak istenné avatásáért, ezzel is érdemelte ki a Pius (kegyes) nevet.

AntoninusFotó: Dafna Gazit / IAA

A lelet azért is fontos, mert Antoninus Pius intézkedései népszerűek voltak a zsidók körében, elődjét, Hadrianust ugyanis kiváltképp utálták, amiért betiltotta a körülmetélést. 

Antoninus Piust már jobban kedvelték, egyesek szerint még a Talmudban is említést tesznek róla, bár a történészek szerint egyáltalán nem biztos, hogy valóban róla van szó, és nem Marcus Aureliusról vagy Caracalláról. 

A mostani lelet a tengeri régészet fontosságára is felhívja a figyelmet: Eli Escozido, a régészeti felügyelet főigazgatója szerint Izrael csak az elmúlt tíz évben kezdte el lehetőségnek és megőrzendő örökségnek tekinteni a tengert, nem pedig határnak, ez a mostani lelet pedig arról árulkodik, hogy a víz alatt még további kincsek rejtőzhetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: