Nagy Lecsóindex: négy év alatt megduplázódott a lecsó ára
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a mindennapi élelmiszerek ára, ami számos, egymástól nem is feltétlenül független folyamat eredménye: a mezőgazdasági szektorban fellépő munkaerőhiány, a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és pusztítóbb aszályos időszakok, a pandémia és a háború miatt akadozó ellátási láncok és az ezekből is következő infláció mind hozzájárultak ahhoz, hogy érezhetően drágább lett az étkezés.
Hogy mindez megfogható legyen, elkészítettük a Nagy Lecsóindexet, amelyből kiderül, 2018 óta mennyivel kerül többe egy nagyon egyszerű, húsmentes lecsó családi adagjának elkészítése. Hangsúly az egyszerűségen, recepteken vitatkozni nem ér!
A grafikonon jól látszik, hogy amíg négy éve bő 1500 forintból simán kijött egy négyfős lecsófőzés teljes költsége (természetesen szalonna, kolbász, tojás, rizs és egyéb úri huncutságok nélkül), és még 2020 nyarán is ki lehetett hozni 2000 forint körül, ma már 3000 forintnál is többe kerül egy családi lecsózás. Bár a legnagyobb arányú növekedés az elmúlt egy évben történt, az élelmiszerárak inflációja 2018-tól kezdve folyamatos – négy év alatt 50 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, míg a lecsó alapanyagainak ára közel 100 százalékkal.
Ha külön-külön nézzük az összetevőket, az is kiderül, melyik hozzávaló milyen arányban felel a lecsó drágulásáért.
Míg 2018-ban egy liter étolaj többe került (492 Ft) a paprika és a paradicsom kilójánál (471 és 405 Ft), mára ez megfordult, és messze a zöldpaprika a legdrágább (910 Ft), utána jön a paradicsom (748 Ft), majd a napraforgó-étolaj (732 Ft). Egy kilogramm fehér kenyér ára több mint a duplájára nőtt négy év alatt, 291-ről 670 forintra, de a kilónként viszonylag olcsóbb vöröshagyma is közelíti a duplázást, ennek ára 207-ről 376 forintra emelkedett az elmúlt négy évben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: