Magyarország magabiztos előnnyel nyerte az EU-s pizzainflációs versenyt
Az uniós átlag kétszeresénél is magasabb 13,4 százalékos érték kiemelkedő eredmény volt 2023-ban.
Az uniós átlag kétszeresénél is magasabb 13,4 százalékos érték kiemelkedő eredmény volt 2023-ban.
Az Eurostat szerint 2022 augusztusában a kenyér árának inflációja toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszerár-infláció. Íme három ábra, ami segít megérteni, miért.
A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
2018 nyarán még 1500 forintból kijött négy adag mezei, kolbászmentes lecsó, ma, 2022 augusztusában már 3000 forintnál is többe kerül. Minden összetevő drágult, a paprika és a kenyér ára különösen.
A gabonafélék ára 17 százalékkal, a növényi olajoké 23 százalékkal nőtt egy hónap alatt, a cukor 20 százalékkal drágább, mint egy éve, a hús pedig többe kerül, mint valaha – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
Az elmúlt egy évben elszabadultak a globális élelmiszer-árak, Magyarországon például negyedével drágult az étolaj. A töretlen áremelkedés okait a tőzsdei időjárás-spekulációban, az amerikai biodízellázban és abban kell keresni, hogy a sertéspestisjárvány végével újra több a disznó Kínában.
A növekvő hozam és a csökkenő kereslet együttes hatása miatt a FAO a nemzetközi kereskedelemben népszerű élelmiszerek árának a csökkenéséről számolt be. A magyar gazdák ehhez képest a búza- és a gyümölcstermés drasztikus csökkenését, így az árak növekedését jósolják.