Kína átvette a vezetést az USA-tól a nagy hatású tudományos kutatások terén

A japán tudományos és technológiai minisztérium jelentése szerint most már nem az Egyesült Államokban, hanem Kínában publikálják a legtöbb tudományos kutatási cikket, ráadásul Kína a nagy hatású, sokat idézett tanulmányok terén is megelőzte az amerikaiakat.

A 2018 és 2020 közötti éves átlagokon alapuló jelentés szerint a világ leggyakrabban idézett tanulmányainak top 1 százalékában 27,2 százalék a kínai kutatások aránya, az Egyesült Államok 24,9 százalékkal áll a második helyen, míg a harmadik Nagy-Britannia már csak 5,5 százalékot szakít a legtöbbet idézett kutatásokból. A tudományos életben az idézések mennyisége az egyik legfontosabb mérőszám, minél többször hivatkoznak egy tanulmányra, annál nagyobb az impaktja.

Azok a tanulmányok, amelyek a kutatások 99 százalékánál több idézést kapnak, „olyan munkák, amelyeket a Nobel-díjasok osztályába, a tudomány abszolút élvonalába tartozónak tekintenek. Az Egyesült Államok hajlamos a kínai kutatásokat alacsonyabb minőségűnek tekinteni. Úgy tűnik, ez megváltozott” – mondta Caroline Wagner, az Ohiói Állami Egyetem tudománypolitikai szakértője.

Pusztán a mennyiséget tekintve már nagyon elhúztak a kínai kutatók: évente átlagosan 407 181 tanulmányt közöltek Kínában, míg az amerikai folyóiratcikkek száma átlagosan évi 293 434. A kutatási témákat illetően is nagy a különbség a két ország között: Kína elsősorban az anyagtudomány, a kémia, a mérnöki tudományok és a matematika területén végzett kutatásokban remekelt, míg az USA a klinikai orvostudományok, az élettudományi alapkutatások és a fizika területén voltak termékenyebbek.

A jelentést azon a napon tették közzé, amikor Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a jogszabályt (Chips and Science Act), amely a következő tíz évben 200 milliárd dolláros kutatási finanszírozást tesz lehetővé, hogy az amerikai tudományos közösség felvehesse a versenyt Kínával. A washingtoni kínai nagykövetség korábban jelezte, hogy ellenzi a törvényjavaslatot, amelyet a hidegháborús mentalitás termékeként jellemzett.