Viszlát, majomhimlő, helló, Poxy McPoxface!
Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan nevezünk el egy-egy betegséget, ezért is fontos, hogy politikailag és tudományosan is korrekt nevet találjanak a majomhimlőnek – vallja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely a nagyközönség javaslatait is várja a régi-új betegség újrakeresztelésére. A majomhimlő szóval az a legnagyobb baj, hogy a kórt nem is majmok terjesztik, a név miatt viszont sokan a majmok ellen fordultak, Brazíliából a múlt héten legalább tíz mérgezéses esetet jelentettek, amelyeket a világszervezet egyértelműen a járvány miatti félelem számlájára ír.
Margaret Harris, a WHO szóvivője szerint a majomhimlőt okozó vírus sokkal gyakrabban fordul elő rágcsálókban, mint majmokban, a mostani megbetegedéseket pedig nem zoonózis okozza, hanem a kórokozó már emberről emberre terjed. A védekezés ennek megfelelően nem a majmok (vagy a rágcsálók) vegzálása, hanem az elemi elővigyázatosság betartása, a félreértések elkerülése végett viszont elkerülhetetlennek tűnik a betegség átnevezése is.
A WHO kérésére több pályamű is beérkezett: ezek között van technikai jellegű is (OPOXID-22), de akadnak kreatívabb elnevezések is, ilyen például a Poxy McPoxface. Ez utóbbi a Boaty McBoatface nevű brit kutatóhajó mintájára született, amit azért neveztek el így, mert a döntést az internet népére bízták, meg is lett az eredménye. A javaslatok között szerepel a TRUMP-22 név is, a javaslat beküldője szerint ez a „Toxic Rash of Unrecognized Mysterious Provenance of 2022” rövidítése, de ez is kissé gyanúsnak hangzik.
Minek nevezzelek?
Trump azzal írta be a nevét a vírustaxonómia történetébe, hogy a SARS-CoV-2-t makacsul kínai vírusként emlegette, és gyakran pedzegette, hogy laborban hozták létre, amivel diplomáciai feszültségeket okozott a két nagyhatalom között – erre a kínaiak persze azt válaszolták, hogy a covidot Amerikában kísérletezték ki, és az Egyesült Államok katonái terjesztették el Vuhanban.
A majomhimlőt 1958-ban fedezték fel, nem túl meglepő módon majmokban, innen is kapta a nevét. Mióta Afrikán kívül is feltűnt, az elnevezés több kutató szerint is rasszista felhangokat kapott, ráadásul miután elterjedt, hogy elsősorban homoszexuálisokat fertőz (ami nem igaz), különféle társadalmi előítéleteket is társítanak hozzá. Ebben a tekintetben a majomhimlő története nagyon hasonlít az AIDS-hez, aminek a kutatását és kezelését is nagyban megnehezítette az az álhír, hogy csak homoszexuális férfiakat fertőz.
A betegségek és kórokozók elnevezésének szabályairól a WHO és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2015-ben fogadott el egy megállapodást, ebben azt rögzítik, hogy az elfogadott névnek a lehető legkisebb turisztikai, gazdasági vagy állategészségügyi károkozással kell járnia, és nem szabad sértenie a kulturális, vallási vagy etnikai kisebbségek jogait.
Mint a brazil példa is mutatja, a majomhimlő elnevezés nem jól öregedett, de ebben nincs is semmi meglepő: a covid kitörésekor több állatvédő szervezetnek is külön fel kellett hívnia a figyelmet arra, hogy a denevérek pusztításától nem fog elmúlni a járvány. A világszervezet még nem döntött az új névről, de Fadela Chaib, a WHO szóvivője szerint biztos, hogy nem lesz kirekesztő, megbélyegző vagy egyszerűen csak hülye, a szakértők arra törekednek, hogy közérthető, kiejthető és tudományosan is pontos köznapi nevet találjanak, így sajnos valószínűtlen, hogy a betegséget a jövőben tényleg Poxy McPoxface-nek fogják majd hívni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
