A korábban majomhimlőként ismert kórokozó gyorsan terjed Közép-Afrikában és elsősorban gyermekek körében okoz fertőzéseket. A WHO szerdán dönt, hogy nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdet-e.
Az év szakmája a tanár, az év vesztesei a napelemesek, az év intelligenciája a mesterséges, az év mamutbébije a gyapjas, az év toplistája a Qubit toplistája.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
A WHO továbbra is várja a javaslatokat a majomhimlő átnevezésére, amit fontos problémának tart, többek között azért is, mert a vírust nem is majmok hordozzák. Az eredeti nevet sokan rasszistának tartják, ráadásul sokan gyűlöletbűncselekményekre is vetemedtek, és nekiálltak majmokra vadászni, hogy ne terjesszék a kórt, pedig nem is ők terjesztik.
A vakcinafejlesztés jó módszer, de az egyre-másra felbukkanó, korábban ismeretlen kórokozók okozta járványok megfékezésének leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás megfékezése lenne.
Az elmúlt napokban Csehországban és Szlovákiában is megjelent a majomhimlő, amelynek tüneteit könnyű összekeverni a jól ismert bárányhimlő jeleivel. Itt az útmutató.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.