A majomhimlő nem tűnik ugyan különösebben veszélyesnek, de korábban nem látott járványok egész sora fenyeget

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Klímakutatók évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozást nem ússza majd meg az emberiség egy kis szárazsággal, némi áradással, évről évre a nyarak egyre nagyobb részét uraló hőhullámmal. Nem mintha a mostanra állandósuló időjárási anomáliák ne lennének épp elég ijesztőek, de a jelek szerint mégsem vitték át az emberiség ingerküszöbét, lévén, hogy fél évvel a glasgow-i klímakonferencia után egyetlen ország sem tartotta be a klímapolitikája felülvizsgálatára tett ígéretét.

Egyvalami azonban megbízhatóan kiveri a biztosítékot: a járványok. Miután a két éve több hullámban a teljes glóbuszon többször is végigszántó covid iránti érdeklődés – nem kis részben a gyorsan piacra dobott vakcináknak köszönhetően – világszerte alábbhagyott, azonnal újabb riadalmat keltett az eddig a világ nyugati felén ismeretlen majomhimlő. A megbetegedést okozó, himlővírusokhoz tartozó kórokozót 1958-ban azonosították először, és többnyire Nyugat-Afrikában okoz kisebb endemikus járványokat. Tünetei nem súlyosabbak, mint amit egy combosabb nátha okoz, amitől mégis ijesztő lehet, az a betegséggel együttjáró jellegzetes bőrkiütés, ami viszont néhány hét alatt a felsőlégúti panaszokkal együtt nyomtalanul elmúlik. 

Az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti igazgatója, Michael Ryan azonban június 1-jén, szerdán mégis videóüzenetben figyelmeztetett arra, hogy a covidjárvány és a majomhimlő, ami eddig néhány száz fertőzést okozott több tucat országban, csak a kezdet. Szerinte a klímaváltozás hatására bekövetkező időjárási anomáliák, valamint az azok nyomán fellépő élelmiszerhiány embert és állatot egyaránt arra sarkall, hogy eltérjen a korábban megszokott táplálékszerzési rutinjától. Emiatt az addig egymástól távolságot tartó fajok gyakrabban találkoznak, így pedig a kórokozóknak sokkal nagyobb esélyük van keresztbe kasul fertőzni bármit, amihez hozzáférnek. Nemrégiben a Nature tudományos folyóiratban mintegy tízezer olyan kórokozóról írtak, amelyek az állatok körében cirkulálnak ugyan, de potenciális veszélyt jelenthetnek az emberi populációk számára is.

A mostani majomhimlőjárvány-kitörés valószínűleg az Egyesült Királyságból indult ki egy Nigériából Angliába utazó első fertőzöttől, ám azóta a vírus, még ha lassan is, viszonylag zavartalanul terjed Európa-szerte, a napokban az első magyarországi fertőzöttet is azonosították. A covidjárvány-vakcinák gyártásának egyik nagy nyertese, az amerikai Moderna el is kezdte fejleszteni a fertőzés elleni oltóanyagot.

A covidnál és a majomhimlőnél lényegesen nagyobb veszélyek is fenyegetnek emiatt Ryan szerint. Miközben néhány évtizeddel ezelőtt két ebolajárvány közt még évek teltek el, manapság már csak hónapok választják el azokat egymástól. Márpedig az ebola nem bánik olyan kesztyűs kézzel az áldozataival, mint a majomhimlő, vagy akár a covid. A vírus egyes variánsai 50-70 vagy akár 90 százalékos halálozási rátát is produkálnak a fertőzöttek körében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: