A klímaváltozás miatt gyakoribbá válnak a porral terjedő kórokozók

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A mérsékelt égövi területeken eddig ismeretlen kórokozók terjedését nemcsak az segíti elő, hogy egyes patogéneket terjesztő rovarok, például kullancsok és szúnyogok számára egyre nagyobb területen alakulnak ki a szaporodásukhoz kedvező életfeltételek, hanem az is, hogy a klímaváltozás következményeként jelentősen megnövekedett a levegőben a porkoncentráció. Számos olyan patogén létezik, amelyek a mikroszkopikus méretű porszemcsékhez tapadva nagyobb távolságokra is el tudnak jutni. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, majd belélegezve a tüdőben gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Az időjárási szélsőségek, például a klímaváltozással az eredeti környezetüktől, például az afrikai sivatagoktól távol is egyre gyakrabban kialakuló porviharok kedveznek a terjedésüknek – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem pulmonológusait idéző Végh Zsófia az egyetem honlapján.

Az arizonai sivatag jellegzetes betegségét, a völgylázat például a talajban élő Coccidioidomycosis gomba okozza, melynek spórái influenzaszerű tüneteket okoznak. Az emberi tüdőbe a kórokozók úgy kerülnek be, hogy a földművelés során a földből kiforgatott vagy bozóttüzek következtében a levegőben lévő porszemcsékre tapadó spórákat belélegzik. Bár többnyire nem okoz súlyos betegséget, azok esetében, akiknek a védekezőrendszere más betegségek, vagy egyszerűen csak előrehaladott életkoruknál fogva gyengébb az átlagosnál, a betegség kórházi ellátást igényelhet és a legsúlyosabb esetekben akár halálos kimenetelű is lehet. Bár a völgyláz korábban az arizonai sivatag területére korlátozódott, a felmelegedés és az azzal együtt egyre nagyobb területen uralkodóvá váló por miatt eredeti előfordulási helyétől több száz kilométerre is előfordulnak megbetegedések. 

„A megnövekedett porkoncentráció önmagában is okozhat légzőszervi irritációt. A légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri, azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti koncentráció növekedése hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet” – hívja fel a figyelmet az egyetemi közleményben Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. A tünetek elkerüléséhez egyre inkább ajánlott zárt terekben légtisztító berendezéseket használni, a szellőzést pedig kora hajnalra vagy késő estére időzíteni, amikor a levegő porkoncentrációja a legalacsonyabb. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: