Amerikai kutatók a földtörténeti mezoproterozoikumból származó kősóba zárt „időkapszulák” kiszabadításával határozták meg az ősi levegő összetételét.
A szmog eltakarta az üvegházhatású gázok teljes hatását, így hiába tisztább a levegő, az átlaghőmérséklet megnőtt. Ettől függetlenül a légszennyezettséget és a szén-dioxid-kibocsátást is fontos tovább csökkenteni.
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
Minden eddiginél közérthetőbb ábrák készültek a világ minden pontját eluraló légszennyezettségről – bár vannak jó példák, a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja.
A globális népesség 99 százaléka olyan területen él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértékeket. Magyarország nem lóg ki a sorból, sőt.
Az Egyesült Államokban a levegőminőség 2054-re a 2004-es szintre eshet vissza a klímaváltozás miatt.
A hulladéklerakók egész évben kibocsátók, a vizek viszont egész évben a porszennyezés elnyelői. A közúthálózat szerepe viszont nem ennyire egyértelmű: fűtésszezonban segítenek tisztítani a városi levegőt.
Egy kínai kutatócsoport összefüggést talált a légszennyezés és a halva született gyermekek aránya között: 10 mikrogramm/köbméternyi növekedés a 2,5 mikrogrammnál kisebb szemcséjű szállópor-koncentrációban 11 százalékkal növeli a halvaszületések kockázatát.
A szaharai por már nemcsak Afrikában, hanem Európában is képes tüdőgyulladást okozni, éppúgy, ahogy az arizonai porvihar kórokozói is fertőznek több száz kilométerre a viharok epicentrumától.
A fatüzelésű kályhák füstje több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a benzines vagy dízelautókból kipufogó füst, ráadásul nemcsak a városi, de az otthoni levegőt is szennyezi. Hollandiában közben már támogatást lehet felvenni a környezetbarát fűtési megoldásokra való átállásra.
Az irodákban, osztálytermekben vagy üzlethelyiségekben felgyülemlő szén-dioxid mennyisége szoros összefüggésben van a kilélegzett és még nem cserélt levegő mennyiségével. Mivel a koronavírus alapvetően aeroszolokkal terjed, a szén-dioxid mennyiségét mérő eszközökkel a levegő biztonsága is figyelemmel követhető.
Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.
A mechanikus elven felépített eszköz vezérléséhez és működéséhez csak levegőre van szükség. Az efféle puha robotokat olyan területeken használhatják, ahol az elektronikus eszközök használata nehézségeket okozna.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.