Az amerikai Penn State Oktatási Főiskola kutatói szerint nincs szignifikáns hatása az általános iskolában a gyerekek tanulmányi eredményeire, ha a szüleik segítenek nekik házit írni. A tanulmány a Journal of Research in Childhood Education folyóiratban jelent meg, és augusztus közepén szemlézte a Science Alert.

A tanulmány két reprezentatív adatbázist használtak, és kifinomult statisztikai modelleket, például fix-hatás modelleket építettek annak vizsgálatára, hogy van-e összefüggés a szülői segítségnyújtás és a diákok olvasási vagy matematikai teljesítménye között. Az eredmények a szocioökonómiai státuszt és a szülők iskolázottságát is figyelembe véve azt mutatták, hogy egyrészt nincs statisztikai összefüggés a két jelenség között, másrészt ezen a szülők iskolázottsága vagy a gyerek alapteljesítménye sem változtatott. A kutatók szerint három potenciális mechanizmus nullázhatja le a szülői segítség potenciális hasznát: kognitív képesség-visszaesés, az otthoni érzelmi környezetre gyakorolt negatív hatások és az áthárított felelősség.

Katerina Bodovski oktatással foglalkozó professzor és a tanulmány első szerzője szerint mivel senki nem feltételezheti, hogy a szülők rendelkeznek oktatási vagy fejlesztéspszichológiai háttérrel, vagy hogy egyáltalán ismerik az amerikai oktatási rendszert - az amerikai iskolákban a gyerekek mintegy negyedének legalább az egyik szülője bevándorló -, lehet, hogy nincsenek meg azok a készségeik, amelyekkel végig tudják vezetni gyerekeiket a házi feladatokon. Emiatt előfordulhat, hogy ehelyett megmondják a jó megoldást, amelyik viszont megfosztja a gyereket a problémamegoldás gyakorlásával járó kognitív előnyöktől.

Bodovski szerint emellett a szülők intenzív bevonódása a gyerekek házi feladatokkal kapcsolatos teendőibe az egész családra kiható stresszel járhat. Az Indianai Egyetem kutatói például arra jutottak, hogy ha a szülők segítenek a gyerekek házijában, ez a szükségesnél nagyobb nyomást helyezhet rájuk, vagy olyan viselkedést engedhet meg a gyereknek, amit az osztályteremben nem tolerál a tanár, és növelheti a konfliktusok számát szülő és gyerek között.

Sőt, a kutatók szerint a szülői segítség még az áthárított felelősség érzetét is felkeltheti a gyerekekben, és megfosztja őket olyan készségek megtanulásától, mint az időbeosztás.

A kutató megjegyezte, a szülői segítséget régóta hatékony eszköznek tartják az oktatók és a döntéshozók a gyerekek iskolai teljesítményének előmozdítására, habár számos korábbi tanulmány, például a Delaware-i Egyetem egyik kutatócsoportjának kutatása arra jutott, hogy ez a fajta segítség még negatív eredménnyel is járhat a gyerek teljesítményére nézve.

Bodovski mindenesetre hangsúlyozta, hogy a kutatás nem a járvány idején tapasztaltakra vonatkozik, amikor is a szülők segítettek a gyerekeknek, hogy sikeresebben részt tudjanak venni a digitális oktatásban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit árul el egy diákról az egyetemi felvételi pontszáma?

Molontay Roland tudomány 2022. július 21.

Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs

Kende Ágnes tudomány 2022. június 15.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.