Drámai műholdképeken a víz alá került Pakisztán
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A 220 millió lakosú Pakisztán területének közel harmadát sújtják a két hónapja tartó, rendkívül intenzív monszun által kiváltott áradások. A hivatalos adatok szerint az árvizek június közepétől eddig 1100 emberi életet követeltek.
Az amerikai űrhivatal, a NASA és az európia űrügynökség, az ESA legfrissebb műholdfelvételein jól látható, hogy mekkora területeket öntöttek el a kiáradó folyók. A klímaváltozás megtízszerezte az ilyenkor szokásos csapadékmennyiséget.
Az ESA Copernicus Sentinel-1 műholdja augusztus 30-án készítette az alábbi képet az elárasztott területekről.
A NASA Earth Observatory műholdfelvételei is drámai képet mutatnak. A Landsat 8 és a Landsat 9, illetve a NOAA-20 műholdak által több hullámhossz-tartományban készített képeken az is látszik, hogy monszun felhőszakadásait a felmelegedés miatt olvadó gleccserek is tetézik.
Mint az a Live Science összeállításából is kiderül, Pakisztánban közel 7000 magashegyi gleccser található, a gleccsertavak közül pedig több is kiöntött, további lokális helyi áradásokat okozva.
Augusztus 30-án a pakisztáni kormány vészhelyzetet hirdetett és az ENSZ közreműködésével nemzetközi segítséget kért.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Tartósan rossz időt ígér a klímaváltozás
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
Tízezreket evakuáltak Ausztráliában az árvíz miatt, Brisbane-ben 3 nap alatt leesett az éves csapadékmennyiség 80 százaléka
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
A felmelegedés a globális vízkörzést is felborítja
A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.