Tartósan rossz időt ígér a klímaváltozás

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Meteorológiai anomáliák és az azok következtében kialakuló radikális és gyors környezeti változások mindig is előfordultak a Földön. Az ENSZ március végén kiadott legújabb – a Qubiten részletesen szemlézett – klímajelentése szerint azonban „most vagy soha” még napjainkban kell megállítani a globális hőmérséklet-emelkedést, ha az emberiség el akarja kerülni a civilizációt eddig meghatározó éghajlati rendszerek összeomlását. 

A korábbi klímaforgatókönyvekben vázolt időjárási szélsőségek, a több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámárvízek szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A LiveScience annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósan velünk maradnak-e, magyarán, hogy végképp elromlik-e az idő.  

Spencer Weart, a marylandi College Parkban található Amerikai Fizikai Intézet Fizikatörténeti Központjának nyugalmazott igazgatója a lapnak elmondta, hogy a Föld történetében számos drámai éghajlatváltozás lezajlott már, de azokról legfeljebb a dinoszauruszok tudtak volna beszámolni. A mért adatok és az éghajlati modellek alapján úgy tűnik, hogy a most zajló, az emberi tevékenységgel bizonyítottan tetézett felmelegedés olyan módon befolyásolja a globális és lokális éghajlati rendszereket, amelyek szélsőségesebbé és kaotikusabbá, egyszóval rosszabbá teszik az időjárást. Weart szerint példája szerint az átlaghőmérséklet emelkedésével a korábbinál még több víz párolog el a száraz területek felszínéről, miközben ez növeli a csapadék mennyisége az eddig is nedves területeken. Vagyis a száraz területek még aszályosabbá, a csapadékos területek pedig még csapadékosabbá válnak. 

Árvízi helyzet 2021. július 15-én a németországi ErfstadtbanFotó: EyePress via AFP

Bár lehet, hogy a viharok átlagos előfordulási gyakorisága nem növekszik, az intenzitásuk ugyanakkor fokozódik – így Weart, aki az amerikai hurrikánok példáján szemléltette a változást. Mint mondta, az elmúlt években a kontinensre partjaira lecsapó viharok szinte egytől egyig erősödtek egy-egy fokozatnyit. Az éghajlatkutató szerint „ami eddig 3-as kategóriájú volt, az most 4-es kategóriájú, ami eddig 4-es kategóriájú volt, az most 5-ös kategóriájú”.  

A szélsőséges időjárási ingadozásokra a klímakutatók szerint még azután is hosszú ideig lehet számítani, ha esetleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális visszaszorításával, esetleg nullára csökkentésével sikerülne legalább lassítani a felmelegedés sebességét.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: