Egyre súlyosabb problémát jelentenek a kóbor macskák Ausztráliában: a kutatók becslései szerint az állatok évente 450 millió apró termetű, őshonos emlős elpusztításáért felelősek, és legalább 20 fajt végérvényesen ki is pusztítottak. A környezetvédők több megoldással is kísérleteztek a problémára, az egerek esetében sikeresnek bizonyult a mérgezéses-kutyás tisztogatási akció (legalábbis egy szigeten), a szintén elszabadult üregi nyulakat pedig falépítéssel és szándékos fertőzésekkel próbálták megfékezni, de a macskainvázióra eddig nem tudtak megnyugtató és biztonságos válasszal előállni.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az őshonos ausztrál madarak és emlősök még nem tudtak alkalmazkodni a macskák jelentette fenyegetéshez, és ha ez így megy tovább, nem is lesz idejük rá. A természetben előfordul, hogy a préda olyan toxint termel, ami mérgezővé vagy legalábbis taszítóvá teszi a ragadozók számára, de most már erre sincs idő, ezért a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói egy implantátum beültetését javasolják a veszélyeztetett zsákmányállatokba, amelyek a macska szervezetébe kerülve elpusztítják a kóbor ragadozót.

A rizsszem méretű kapszula a hordozójának nem okoz gondot, csak akkor szabadul fel belőle a méreg, amikor a macska gyomrába kerül. A kapszulában nátrium-fluoracetát található, amelyet a negyvenes évek óta rágcsálóirtásra használnak, de az implantátum képes elpusztítani egy macskát is. A szer előbb eszméletvesztést, majd halált okoz. A kutatók azért választották épp ezt a vegyületet, mert ez viszonylag veszélytelen a helyi élővilágra, mivel ez az anyag több őshonos növény leveleiben is megtalálható, az őshonos fajok többsége emiatt immunitást fejlesztett ki vele szemben.

Nincs más mód

A kutatás két vezetője, Anton Blencowe és Kyle Brewer szerint az első laboratóriumi tesztek jól működtek: azok a macskák, amelyek elfogyasztották a mérget, 6-12 órán belül elpusztultak, méghozzá különösebb kínok nélkül (az állatvédő szervezetek csak abban az esetben támogatják a kóbor macskák ritkítását, ha ez humánus módon történik, és az őshonos fajok védelme érdekében elengedhetetlen, ez Di Evans, az RSPCA Ausztrália képviselője szerint ebben az esetben teljesült is).

Bár a módszer elvileg terepen is bevethető (ez is lenne a lényege), a kutatók az első teszteken nem jártak sikerrel, ugyanis éppen akkor próbálták volna ki az implantátumokat az őshonos erszényesnyulakon, amikor egész Ausztráliát súlyos egérinvázió sújtotta, ezért a kóbor macskák inkább egeret fogtak, mint hogy a bilby néven ismert apró erszényeseket hajkurászták volna.

Brewer szerint a mérgezés vagy az invazív ragadozók elpusztítása az egyetlen járható út, a PETA által javasolt fogamzásgátlás nem működik: ha csak egyetlen macska is megmarad azokon a területeken, ahova visszatelepítették az őshonos kisemlősöket, az már az egész programot veszélybe sodorhatja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ökológiai reneszánszát éli a paradicsomi sziget, amit 3 év alatt több mint 300 ezer egértől és patkánytól szabadítottak meg

Radó Nóra tudomány 2022. május 21.

Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.

Egy brit telepes vadászláza felelős az ausztrál nyúlapokalipszisért

Dippold Ádám tudomány 2022. augusztus 23.

Thomas Austin 13 vadnyulat rendelt Európából, hogy vadászhasson rájuk a Melbourne melletti birtokán, mostanra 200 millió invazív nyúl pusztít Ausztráliában.

Az invazív vaddisznók mentették meg a kihalástól az ausztrál bordás krokodilokat

Dippold Ádám tudomány 2022. augusztus 17.

A bordás krokodil a hetvenes években kis híján eltűnt Ausztráliából, a populáció azonban gyorsan magához tért, miután az irtózatos pusztítást végző vaddisznók elterjedtek a kontinensen. A krokodilok segíthetnek kordában tartani a disznópopulációt, és mióta házhoz mennek hozzájuk a sertések, köszönik, jól vannak.