Felfedezték a második leglakhatóbbnak tűnő bolygót a Naprendszeren kívül

2022.09.07. · tudomány

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett két olyan bolygót, amely a szuperföld kategóriába sorolható – ez definíció szerint annyit tesz, hogy a tömegük nagyobb a Földénél, de kisebb a Naprendszer kisebb óriásbolygóéinál, illetve elég sugárzás éri őket a csillagjuk felől ahhoz, hogy ne váljanak gázóriásokká.

A két exoplanéta ráadásul kőzetbolygó, és az LP 890-9 nevű csillag körül kering, mintegy 100 fényévre a Földtől. A csillag egy kifejezetten hűvös, úgynevezett vörös törpe, és a TRAPPIST-1 után a második leghűvösebb csillag, amelynek közelében bolygókat találtak.

A rendszer belső bolygója, az LP 890-9b nagyjából 30 százalékkal nagyobb a Földnél, és mindössze 2,7 nap alatt tesz meg egy kört a csillag körüli pályán. A második bolygó, az LP 890-9c valamivel nagyobb (40 százalékkal nőtte túl a Földet), de keringési ideje jóval hosszabb, 8 és fél nap – utóbbi tulajdonsága miatt az exobolygó az úgynevezett lakható zónában helyezkedik el.

„A lakhatósági zóna azt jelenti, hogy egy, a Földhöz hasonló geológiai és légköri viszonyokkal rendelkező bolygó felszíni hőmérséklete lehetővé teszi, hogy a víz évmilliárdokig folyékony maradjon. Ezáltal további megfigyeléseket végezhetünk, hogy kiderítsük, a bolygónak van-e légköre, és ha igen, akkor tanulmányozzuk annak tartalmát, és értékeljük a lakhatóságát” – mondta Amaury Triaud, a felfedezéshez vezető megfigyeléseket irányító SPECULOOS munkacsoport vezetője.

Ilyennek képzeli a látványt a Trappist-rendszer egyik bolygójáról egy művész. Via NASA/JPL-CalTech, public domain
photo_camera Ilyennek képzeli a látványt a Trappist-rendszer egyik bolygójáról egy művész. Via NASA/JPL-CalTech, public domain

Logikus lépés lehet a továbbiakban, hogy a bolygó légkörét a James Webb űrtávcsővel (JWST) vizsgáltassák meg, amelynek így az LP 890-9c a második legkedvezőbb célpont lehet a potenciálisan lakható szuperföldek között – az exobolygó jellemzőit csak a TRAPPIST-1e nevű bolygó, a JWST elsődleges célpontja múlja felül.

„Fontos, hogy minél több mérsékelt földi világot fedezzünk fel, hogy tanulmányozhassuk az exobolygók éghajlatának sokszínűségét, és végül képesek legyünk felmérni, milyen gyakran alakult ki biológia a kozmoszban” – idézi a Birminghami Egyetem közleménye az intézmény csillagász és fizikus professzorát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás