Kijöttek a legfrissebb adatok, minden ötödik ember szegénységben él Magyarországon

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

2021-ben Magyarország lakosságának 19,4 százaléka számított valamilyen szempont szerint szegénynek. Ez hajszálpontosan megegyezik a 2020-as adattal, és azt jelenti, hogy az EU középmezőnyébe tartozunk, derül ki az Eurostat frissen közzétett jelentéséből

Mit mér az Eurostat?

Az Eurostat háromféle szegénységi mutatóból kombinálja össze azt a mércét, amivel a szegénységi kockázatnak kitett vagy társadalmi kirekesztettségben élők számát határozza meg az EU-ban és az egyes tagállamokban. A három mutatóból legalább egy szerint szegénységben élők már beletartoznak ebbe a csoportba. 

Szegénységi kockázatnak kitettnek számít valaki, ha 

  • jövedelmi szegénységben él, azaz a mediánjövedelem kevesebb mint hatvan százalékát viszi haza; 

  • az is belekerül ebbe a csoportba, akinek nem jut arra, hogy a legalapvetőbbnek tekintett javakat (pl. hűtő, mobiltelefon, stb.) birtokolja,

  • és az is, aki olyan háztartásban él, ahol nagyon keveset dolgoznak a háztartás felnőtt tagjai. 

Az egyes csoportok között nyilvánvalóan van átfedés. A teljes EU-ban a legtöbben, csaknem 74 millióan a jövedelmi szegénységben élők vannak, hiszen minden tagállamban élnek olyanok, akik kevesebbet keresnek a mediánjövedelem 60 százalékánál. Ezen kívül az unió országaiban összesen 27 millióan vannak, akik akiknek alapvető háztartási javaik hiányoznak, és 29 millióra rúg azok száma, akik olyan háztartásban élnek, ahol nagyon keveset dolgoznak a munkaképes korban lévők. A legrosszabb helyzetben nyilván azok vannak, akik mindhárom szegénységi mutató szerint szegénynek számítanak: az EU-ban összesen 5,9 millió ilyen ember él. 

Hogy áll Magyarország? 

Tavaly Magyarország lakosságának csaknem ötöde, egészen pontosan 19,4 százaléka számított a három mutató valamelyike alapján szegénynek. 

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek az Európai Unió tagországaiban (2021, a teljes lakosság százalékában) Forrás: ec.europa.eu/Eurostat

Ez persze nem azt jelenti, hogy nálunk kevésbé súlyos a szegénység, mint például Belgiumban. Mivel a belga jövedelmek jóval magasabbak a magyar jövedelmeknél, a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresők is jobb jövedelmi helyzetben vannak, mint a magyarországi szegények. A tagállamok közötti összehasonlítást tehát ilyen szempontból nem teszik lehetővé az adatok. Arra viszont rámutatnak, hogy az egyes tagállamokon belül a társadalom mekkora részét érinti a társadalmi kirekesztettség, ami a szegénységgel együtt jár. 

Érdemes azt is megnézni, hogy míg Magyarországon 2020-ról 2021-re nem változott a szegénység kiterjedtsége, a környező országokban inkább javulás volt megfigyelhető: 

  • Romániában 35,6 %-ról 34,4 %-ra,

  • Bulgáriában 33,6-ról 31,7-re,

  • Lengyelországban 17-ről 16,8-ra, 

  • Szlovéniában 14,3-ról 13,2-re,

Igaz, Szlovákiában és Horvátországban a földközi-tengeri térség országaival együtt nőtt a szegénység kiterjedtsége ugyanebben az időszakban: 

  • Szlovákiában 13,8-ról 15,6-ra, 

  • Horvátországban 20,5-ről 20,9-re és

  • Görögországban 27,4-ről 28,3-ra, 

  • Spanyolországban 27-ről 27,8-ra, 

  • Olaszországban pedig 24,9-ről 25,2-re. 

A szerző a TASZ Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ álláspontját fejti ki. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: